Nem egyszerűen a jobb- és a baloldal között választ az áprilisi választásokon Magyarország, hanem a jövőjéről dönt – vélekedett Bajnai Gordon a Der Standard osztrák napilap keddi számában megjelent interjúban. Az Együtt-PM szövetség vezetője úgy vélekedett, hogy Magyarország egy Európától elforduló, posztszovjet jövő, egy "Orbánisztán" és "egy olyan jövő között választ, amelyet 1990-ben a magyarok többsége akart: egy nyugodt, békés, polgári, demokratikus, európai Magyarország".

Kijelentette, az a meggyőződés hozta vissza a politikába, hogy ha a tartósan a jelenlegi kormány marad hatalmon, akkor "elfordítja" Magyarországot Európától, és "posztszovjet stílusú" országgá alakítja át. Mint mondta, volt miniszterelnökként felelősséget érzett azért, hogy megszervezze az ellenzéket.

Bajnai Gordon vitatta az újság felvetését, hogy az Együtt 2014 jelenlegi támogatottsági adatai nem felelnek meg a kezdeti lelkesedés alapján támadt várakozásoknak. Azoknak, akik jelenleg az Együtt-2014-re szavaznának, 2009-ben még a kétharmada nem a baloldalt választotta – mondta, kilencszázalékos közvélemény-kutatási eredményt említve. A párt jelentős számban tudott megszólítani bizonytalan szavazókat, akik egy nyugodt, kiegyensúlyozott, nyugati, polgári Magyarországot akarnak – jelentette ki. "Ebben az értelemben a polgári közép pártja vagyunk, és kiszélesítettük az ellenzéki választók táborát" – tette hozzá.

Bajnai Gordon szerint a paksi erőmű bővítéséről hozott döntés hatvan évre az orosz atomiparhoz köti Magyarországot, és radikálisan növeli az ország energiafüggőségét, és a bővítés beruházási költségei miatt a kétszeresébe kerül majd az áram előállítása. Emellett "további megállapodások" is születhettek – vélekedett. "Úgy néz ki, mintha Orbán az orosz gáz mesterségesen rövid távon lenyomott árával akarná megnyerni a választást. A mesterségesen nyomott árért a paksi beruházással fizet, fizetünk gyakorlatilag mi" – fogalmazott.

Az Együtt-PM vezetője azt mondta, az általa vezetett kormány a már meglévő reaktorblokkok élettartamának meghosszabbítása mellett volt, azzal a céllal, hogy Magyarország időt nyerjen egy energiafordulathoz. "Nem vagyok mindenáron az atomenergia ellen. Mindenesetre úgy gondolom, hogy egy ilyen döntést nagyon alapos szakmai és társadalmi előkészítésnek kell megelőznie" – mondta. A magyar kormány feladata az volna, hogy a magyar nemzeti érdekeket képviselje, ennek azonban "éppen az ellenkezőjét" teszi – jelentette ki.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány "kettős beszédet" folytat a holokauszttal kapcsolatban, egyrészről holokauszt-emlékévet rendez, másrészről a német megszállás tervezett emlékművével azt a felfogást erősíti a társadalomban, mintha Magyarország egyszerűen ártatlan áldozata lett volna a nemzetiszocializmusnak. A kormány "orwelli játékot űz", miszerint "aki a múltat uralja, az uralja a jövőt is; aki a jelent uralja, az uralja a múltat is" – vélekedett. "Az emlékmű egy szellemi kútmérgezés része" – jelentette ki. A tankönyvekben "olyan szerzők bukkannak fel, akik náci eszméket is terjesztettek" és a kormány "politikai meggyőződés alapján szelektálja a művészeket" – tette hozzá.

A gazdasági helyzettel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem csak az Orbán-kormánnyal, hanem Magyarországgal szemben rendült meg a bizalom, időbe telik, amíg ez megváltozik. "Az új kormánynak nagyon gyorsan és határozottan kell cselekednie, egyúttal vigyáznia kell, hogy ne ígérjen csodákat" – mondta a Der Standardnak Bajnai Gordon.