Kocsis Györgyi: Így lettünk a cement és beton országa

Magyarország különös tragédiája, hogy a leggazdagabbjai nem a modern technológiák hasznosítása révén vagyonosodik, hanem a legkevesebb szellemi hozzáadott értéket igénylő, ám a pénzlenyúlásra nagyobb és gyorsabb lehetőséget kínáló iparágakban „domborít”. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.

Kocsis Györgyi: Így lettünk a cement és beton országa

A függőségeken keresztüli kapcsolódást a FOMO (fear of missing out) táplálja, vagyis az, hogy nem akarunk kimaradni. Megnyugtató kapaszkodó egy kaotikus világban, a csoporthoz tartozás pedig identitásképző elem – mondja a HVG-nek a pszichológus, akinek meglátását természetesen eszünkbe sem jut Nyikos Lászlóra, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjának bonyolult lelkivilágára vonatkoztatni. Nem is arról szól, hanem a mostanában felkapott, látszólag kedves, valójában ijesztő ábrázatú Labubu babák infantilis felnőttek körében megfigyelt népszerűségének okairól.

Tény persze, hogy a Gazdaság rovatnak az elképesztő jegybanki korrupció kapcsán interjút adó Nyikos László szavaiból úgy tűnik, a visszautasíthatatlan összeggel felmasnizott megbízatást annak idején – akár egy Labubu babát – afféle „vakdobozban” kapta, amibe aztán nem is óhajtott nagyon belekukucskálni, egészen addig, amíg volt jegybanki kollégája, az ÁSZ-elnökké avanzsált Windisch László – az államigazgatásban elsőként – a falhoz nem vágta az egész skatulyát. Lelkiismeret-furdalása van, mert lehetett volna harciasabb – pironkodik most Nyikos, némiképp igazolva Magyar Péter jóslatát, miszerint a kormányváltás közeledtével a NER-en függeszkedők sora tálal majd ki a legkülönfélébb visszaélésekről, még ha ezek a „vallomások” arra szorítkoznak is – mint most interjúalanyunké –, hogy az eredendő bűn a „szakszerűtlen jegybanktörvényben” és a „testületi felelőtlenségben” rejlik.

Volt nudista kempinget is szerzett Matolcsy távozása előtt az MNB alapítványa

Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni. Kérdés, miért kellett az MNB Pallas Athéné Alapítványának egy hajdanvolt nudistastranddal gyarapítania szerteágazó vagyontárgyai körét.

Ez se lenne kevés persze egy rezsimbukáshoz, de közelebb járni látszik az igazsághoz Tölgyessy Péter lapunkban idézett, a „szakszerűtlenségre” is magyarázatot adó korábbi megállapítása, miszerint Orbán saját családjának vagyonszerzése következtében nem szabhat korlátokat kegyeltjei magatartásának sem – ami, mint Fókuszban rovatunk kimutatja, az elmúlt 150 évben egyetlen magyar miniszterelnökre sem volt jellemző.

Tölgyessy Péter: Dübörög alattunk a történelem

A kormányváltás növekvő esélyei – Tölgyessy Péter HVG-nek írt esszéje.

Ettől korántsem független Magyarország különös tragédiája, nevezetesen, hogy a leggazdagabbjai zöme még csak nem is a modern technológiák hasznosítása, fejlesztése révén vagyonosodik, hanem a legkevesebb szellemi hozzáadott értéket igénylő, ám a pénzlenyúlásra nagyobb és gyorsabb lehetőséget kínáló iparágakban „domborít”, így lettünk mára a cement és beton országa.

A függésnek e hierarchiájában nincs szükség túl sok magasan képzett munkaerőre sem, így érthető, hogy – mint Magyarország rovatunk az idei egyetemi felvételik kapcsán beszámol róla – a kormányzat egyre látványosabban rontja a felsőoktatás színvonalát, nyilván a pocsék egyetemekre tömegesen felvett boldog fiatalok jövő évi szavazataira vadászva.

A friss lapszám címlapja

Valóban a világelsők között vannak a magyar egyetemek? Ellenőriztük Orbán Viktor állításait

„A világ első öt százalékában van kilenc egyetemünk” – jelentette be büszkén Orbán Viktor Tusványoson. Ez nagy sikernek hangzik, azonban inkább szómágia: nem javultak, inkább romlottak vagy stagnáltak a magyar egyetemek az utóbbi években. Az ellentmondás csak matematikai: sokkal nagyobb lett a merítés.

Pedig függetlennek – orbánul: szuverénnek – lenni jó és lehetséges. Példa rá e heti Portré rovatunk alanya, Léderer András jogvédő is. Ha valakinek netán még némi kétsége lett volna, akkor utóbbi a saját személyében bizonyította, hogy Magyarországon a jogállamnak már a szikrája sem létezik, mivel csupán azért tiltották el hatóságilag egy nyilvános felszólalástól, mert bevallottan meleg.

Magyarország energiaszuverenitását tartja szem előtt Tordai Bence független országgyűlési képviselő is, aki azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság vonja vissza a Paks II. atomerőmű állami támogatásának jóváhagyását, mert erre az orosz függést erősítő, óriási pénzkidobásra nincs szükség, a lépéssel egyszersmind – mint lapunknak fogalmazott – a projektet eddig nem ellenző Tisza párti elnököt is „irányba kívánja állítani”.

Ha valaki, a függetlenség iránti olthatatlan vágyról persze az orosz agresszorral küzdő ukránok tudnának igazán mesélni. A háború három és fél éves mérlegét megvonó Világ rovatunk a szankciókkal is küzdő orosz hadigazdaságot kifulladni látja, a nyugati támogatásokban részesülő Ukrajnában viszont az „élő erő” kezd fogyni. Hogy a Moszkva ellen Amerikában belengetett – akár ez év végére tűzszünetet ígérő – kemény lépésekre sor kerül-e, az Donald Trumptól függ. Ám hogy Trump kitől függ, annak csak a jóisten és a titkosszolgálatok a megmondhatói.

Rácz András: Hálás vagyok Orbán Viktornak, hogy ráér történészeket rugdosni

Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, és az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek. A magyar álláspont már csak azért is aggasztó, mert sem a kormányban, sem pedig a titkosszolgálatokban nem hülyék ülnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.

A nyitóképen építkezés a budapesti Közvágóhídnál 2022-ben / Fotó: Fazekas István