Meglepte az Állami Számvevőszék három jelentése a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról?
Tizenkét évig voltam az ÁSZ alelnöke, ambivalens érzéseim vannak e jelentésekkel kapcsolatban. Soha nem kellett olyasmit leírnunk, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordulunk. Meglepett, hogy ezt leírták.
Indokoltnak tartja ezt a megállapítást?
Olyannyira, hogy ez a felügyelőbizottságban is felmerült, bár a jelentésekbe nem került be. De az fb felkért jogászai is hasonló megállapításokat tettek. Ez ellenőrizhető, mert a testület valamennyi hivatalos üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv.
Hol lehet ezeket megtekinteni?
Bár semmiféle banktitok vagy államtitok nincs bennük, nem nyilvánosak. Betekintésért először az fb titkárságához lehet fordulni, ami aligha lesz sikeres, azt követően bírósághoz.
Az előző, 2014 márciusáig működő fb már megpendítette, hogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni sem az Értéktár programot, sem a Pallasz Athéné közgondolkodási programot. Emellett kifogásolta, hogy ingatlanstratégia nélkül döntöttek a 90 milliárd forintos ingatlanvásárlási és -felújítási keretről. Utána viszont 2015 szeptemberéig nem volt fb, és az MNB akkor fordította az árfolyamnyereség egy részét a Pallasz Athéné-alapítványokra: 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben újabb 12 milliárdot. Az fb hiánya és az alapítványok gründolása között nem lát összefüggést?
Felügyelőbizottság hol volt, hol nem volt. Ennek történelmi előzményei vannak. Az 1924-es jegybanktörvény részvénytársasági formában hozta létre az MNB-t, de nem volt felügyelőbizottság – egészen 1991-ig. Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején fogadta el az Országgyűlés az új jegybanktörvényt, viszont az fb-t még évekig nem tudták összehozni.
A fő kérdés az, hogy egy részvénytársaság tulajdonosi jogait ki gyakorolja. Kormányzati előterjesztésre a jegybanktörvény 2011-es és 2013-as módosításával a közgyűlés kikerült a törvényből, és az igazgatóság kapta meg azokat a hatásköröket, amelyeket a már egyszemélyes részvénytársaság közgyűlésének, vagyis a pénzügyminiszternek kellene birtokolnia.
Nyikos László
Közgazdász, 81 éves. Pályája Ganz-vállalatoknál kezdődött, 1973-tól 1984-ig a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese. Egy szakszervezeti kitérő után 1989-től 2001-ig az Állami Számvevőszék alelnöke. A Jobbik országgyűlési képviselője, a párt jelölésére az Országgyűlés 2015-ben az MNB felügyelőbizottsági tagjává választotta.
A 2015-ös megválasztásom után felkerestem Varga Mihályt, elmondtam neki, hogy az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot.
Ez példátlan, hungarikum.
Érdekesnek találta a felvetéseimet, és azt válaszolta, ha majd az fb is ezt az álláspontot képviseli, foglalkoznak vele. Az fb viszont nem vette napirendjére az előterjesztésemet, mondván: mi törvényalkalmazók vagyunk, nem törvényalkotók.
A HVG 2016 áprilisában címlapsztoriban írt a Pallasz Athéné alapítványok létrehozásáról. Annak körülményeit az fb utólag szentesítette. Az első kifogásokat az fb 2024-es jelentése, majd Matolcsy György elnök távozása után az ÁSZ tette meg. Mi történt a kettő között?
2015-ben, az fb megalakulása után Papcsák Ferenc fb-elnök javaslatára kialakítottunk egyfajta munkamegosztást: az alapítványokkal Madarász László, az Értéktár programmal Szényei Gábor foglalkozik, én pedig „rámozdulok” az ingatlanstratégia megvalósítására. A törvény későbbi módosítása szerint az alapítványokat csak a számvevőszék ellenőrizheti, amely eleinte csupán törvényességi és szabályszerűségi szempontból vizsgálódott, az fb pedig tudomásul vette, hogy a továbbiakban semmi köze hozzájuk. Az MNB honlapján látható, hogy az fb-jelentések többségét én készítettem, ezek némelyike nyilvános.
Hogy lehet az, hogy az fb-nek épp azok a tagjai nem kezdeményeztek és nem vezettek külön vizsgálatokat, akiket a pénzügyminiszter delegált a testületbe?
