Baj a párbajból

Tagadja Cvetan Vaszilev, a csődeljárás alatt álló negyedik legnagyobb bolgár bank, a Szövetkezeti Kereskedelmi Bank (KTB) többségi tulajdonosa, hogy két hete, mielőtt a pénzintézet a jegybank felügyelete alá került, 206 millió levának (1 leva = 158 forint) megfelelő készpénzt euróban és dollárban külföldre csempészett. A bolgár hatóságok a június elejétől külföldön tartózkodó befolyásos bolgár üzletembert sikkasztással gyanúsítják. Vaszilev a bTV kereskedelmi csatornának a hétvégén adott telefonos interjújában elmondta, hamarosan hazatér, mert tisztázni akarja magát a szerinte koholt vádak alól. Az ügyészség időközben módosított, és a banknál végzett átfogó vizsgálat után azt állítja, a szóban forgó összeget az 55 éves üzletember 2011 decembere és 2014 júniusa között síbolta ki. Az akcióban állítólag közreműködő négy vezető bankalkalmazottat a hétvégén őrizetbe vették, közülük hétfőn a vezérigazgatót, Orlen Ruszevet óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték.

A pénzintézet könyveinek átvilágítása során kiderült, hogy az 5,4 milliárd levás hitelportfólióból 3,4 milliárdnyi kölcsönszerződés dokumentumainak jó része eltűnt. Az állami beavatkozásra mégsem emiatt került sor. A tavalyi évet 6,7 milliárd leva mérlegfőösszeggel, 70 millió leva nyereséggel zárt KTB – amely 49,97 százalékban részes a Kóka János volt gazdasági miniszterhez köthető, mobilfizetéssel foglalkozó Cellum bolgár leányvállalatában – fiókjait június közepén megrohamozták a betétesek, és néhány nap alatt kivonták a betétállomány 20 százalékát. A pánikot az váltotta ki, hogy híre ment: a pénzintézet legnagyobb ügyfele, a parlamenti képviselősége mellett kétes üzleti ügyeiről is ismert Delian Pevszki kivette a pénzét, és egy másik, szintén bolgár többségi tulajdonú bankba, az Első Befektetési Bankba (Fibank) helyezte át.

Röviddel később a tavaly 184 millió leva nyereséget elérő, 8,7 milliárd levás mérlegfőösszegével harmadik legnagyobb bolgár pénzintézet fiókjainál is tömegesen jelentek meg az ügyfelek. Ők e-mailen és sms-ben a pénzintézet megrendüléséről kaptak érestesítést, s hasonló tartalmú üzenetek jelentek meg a Facebookon is. Mire a rémhírterjesztőket, egy szófiai brókercég hat alkalmazottját a bolgár nemzetbiztonsági hivatal letartóztatta, a bankból 800 millió levát vontak ki a betétesek. A Fibank ugyanakkor nem rendült meg, a fiókjait nem zárták be, s állami ellenőrzés alá sem került.

A pánik továbbterjedésének, a gazdaság egészét megrendítő 1997-es pénzügyi válság megismétlődésének elkerülésére Szófia 3,3 milliárd levának megfelelő gyorshitelt kért és kapott Brüsszeltől. Az Európai Bizottság egyúttal megjegyezte, a bolgár bankrendszer stabil, a pénzintézetek likviditása biztosított, tőkemegfelelési mutatójuk európai összehasonlításban szinte az egyik legmagasabb, 18,2 százalék. A kölcsön miatt pótköltségvetésre lesz szükség, az idei büdzsé hiánya a duplájára, a GDP több mint 3 százalékára ugrik fel. A bankszektor likviditásának erősítésére a jegybank 1,3 milliárd leva értékben öt hónapos lejáratú, 2 százalékos kamatozású kötvényt bocsátott ki, amit a tíz, többségében külföldi pénzintézet jegyzett le. A Vaszilev által 50,66 százalékban birtokolt bankot – amelyben 30,66 százalékban az ománi állami befektetési alap, 9 százalékban az orosz VTB Bank érdekelt, a fennmaradó hányad a tőzsdén forog – eközben a kormány konszolidálja. A pénzintézet egészséges részeit a francia Crédit Agricole egykori – a KTB által felvásárolt – leánybankjába tennék át, amely új néven, állami bankként nyitja meg újra fiókjait.

A bolgárok bizalma mégis megrendülni látszik a hazai tulajdonú pénzintézetekben, elkezdték áttenni megtakarításaikat külföldi érdekeltségű bankokba, amelyek a pénzügyi szektor 70 százalékát fedik le. Ez az arány az 1997-es bankválságot követő bankprivatizációk nyomán alakult ki, amikor a veszteséges állami vállalatok nyakló nélküli hitelezése miatt 14 pénzintézet ment csődbe, a hiperinfláció nyomán a leva teljesen elértéktelenedett. A helyzetet a valutatanács máig fennálló intézményének a bevezetésével, a nemzeti valuta előbb a német márkához, majd az euróhoz kötött árfolyamával konszolidálták.

A mostani, bolgár tulajdonú bankokat érintő válság hátterében két nagy hatalmú üzletember viszálykodása húzódik meg. A vezető kormánypárthoz, a szocialistákhoz közel álló – a Magyar Nemzet és a Heti Válasz által Gyurcsány Ferenc volt kormányfővel üzlettársként hírbe hozott – Vaszilev és az egy éve hivatalban lévő koalíció másik tagja, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) képviselője, Pevszki között egy ideje megromlott a viszony, és azzal vádolták egymást, hogy a másik bérgyilkost fogadott a megölésükre. Pedig a közgazdász Vaszilev – akit két újonnan alakult párt mögött sejtenek – és a 33 éves, jogot végzett Pevszki sokáig üzleti kapcsolatban álltak. A politikai pályáját 2001-ben még II. Szimeon excár jobbközép pártjában kezdő, ám 2009-ben a török kisebbség színeiben a parlamentbe bekerült Pevszki anyja, Irena Kraszteva, a bolgár Nemzeti Lottótársaság egykori vezetője a kiterjedt – köztük a negyedik legnagyobb tévécsatornát, az első számú lapterjesztő vállalatot és nyomdát magában foglaló – médiabirodalmát elsősorban Vaszilev bankjának hiteleiből építette fel, cserébe különféle szívességekért.

A parlamentben ritkán feltűnő Pevszkinek is voltak ügyei: a szocialisták és a DPSZ előző koalíciója idején, 2006-ban a katasztrófavédelmi miniszterhelyettesi pozíciójából korrupciós botrányai miatt menesztették. Vaszilev is sokat profitált politikai kapcsolataiból, bankjának növekedését annak köszönhette, hogy az állami vállalatok közel 40 százaléka nála vezette a számláját. Kettejük viszonya állítólag akkor kezdett megromlani, amikor Pevszki túlzónak tartotta Vaszilev hatalmi törekvéseit, és nem volt hajlandó támogatni kormányfői terveit. Nem mintha Pevszki híján lenne hasonló ambícióknak: tüntetésekhez vezetett, amikor a kormány néhány hónapja a nemzetbiztonsági hivatal élére akarta kinevezni.

A bankpánikkal párhuzamosan politikai válság is kirobbant. A hivatalba lépése óta folyamatosan tüntetésekkel szorongatott, a szélsőjobboldali Ataka külső támogatásával életben tartott kisebbségi koalíció június közepén összeomlott. Mégpedig az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián át az olasz elosztóig a szárazföldön eljuttató Déli Áramlat helyi szakaszának megépítése miatt. Az Európai Bizottság felfüggesztette a projekt jóváhagyási eljárását a harmadik energiachartára való hivatkozással, ami tiltja, hogy az adott vezetéken szállított gáz tulajdonosai egyben a csővezeték birtokosai legyenek. A háttérben az Ukrajna miatt Oroszországgal szembeni szankciók állhatnak, a kivitelező cégben ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a szankciólistán szereplő üzletember érdekeltsége is részt vesz.

A brüsszeli döntés ellenére a szocialisták a már megkezdett építkezés folytatása mellett tették le a garast, a török kisebbség pártja viszont ezt ellenezte. A két párt kormányzati együttműködését a szocialisták rendkívül rossz európai parlamenti (EP) választási eredménye is gyengítette. Végül kenyértörésre vitték a dolgot, aminek eredményeként az ősszel előrehozott választásra, és várhatóan kormányváltásra kerül sor. Az EP-választásokat ugyanis már megnyerte, a közvélemény-kutatásokat pedig egyre nagyobb fölénnyel vezeti a 2009–2013 között kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért nevű jobbközép párt, élén a korábbi kormányfővel, Bojko Boriszovval.