Gazdasági erőviszonyok

A szaúdi–iráni rivalizálás egyik kulcskérdése a gazdasági teljesítmény lehet. A csökkenő olajár következtében soha nem látott megszorító csomagot jelentett be 2015 utolsó napjaiban a szaúdi kormány: a következő öt év során növelik az üzemanyag belföldi árát, az áram- és a vízszolgáltatás díját, mivel mérséklik az állami dotációt. Állami kézben lévő vállalatokat privatizálnak, forgalmi adót vezetnek be, és járulékot vetnek ki a dohányra. Mindez földrengéssel felérő változás a lakosság számára, amely az utóbbi évtizedekben hozzászokott ahhoz, hogy – a lakástól az oktatáson és az egészségügyön át a közműszolgáltatásokig – szinte mindent ingyen kap. Elemzők máris úgy értékelik az eddigi legátfogóbbnak tartott gazdaságpolitikai reformot, hogy riadót fújtak a társadalom számára.

Az intézkedés célja, hogy a közel 100 milliárd dolláros tavalyi költségvetési hiányt mérsékeljék, mivel a deficit elérte a GDP 16 százalékát. De a 2016-os tervezett hiány még így sem lesz jóval kisebb, mint tavaly, mert a kiadásokat átcsoportosítják, és a legtöbbet az idén nem a szubvenciókra, hanem a védelemre és a biztonságra akarják költeni. Ha viszont a világpiaci olajár marad a jelenlegi alacsony szinteken – a hordónkénti 40 dollár alatt –, akkor a királyság röpke hat-hét év alatt a nyakára hághat a valamivel több mint 600 milliárd dolláros valutatartalékának. Bár a mostani reformcsomagban is szerepel a gazdaság diverzifikálása, az eddigi hasonló szólamok ellenére még mindig az olajból származik az állam bevételeinek a háromnegyede.

A szankciók sújtotta Irán kétségtelenül rosszabb pénzügyi helyzetben van, de az atomalkuért cserébe a nemzetközi embargó feloldása akár 6 százalékos gazdasági növekedést is eredményezhet. Milliárdos beruházások várhatók a szénhidrogén-kitermelésben és más iparágakban, valamint a 100 milliárd dolláros befagyasztott külföldi követelés is fokozatosan elérhető lesz. Irán az elszigeteltség miatt ráadásul önellátásra kényszerült sok mindenből, munkaereje jóval képzettebb, mint a főként a kényelmes állami állásokhoz szokott szaúdi. Az iráni gazdaságban és a majdnem 80 milliós piacban szakértők szerint óriási potenciál rejlik, és ha a jelentős munkanélküliség és pénzromlás által eltikkadt és egyre türelmetlenebb iráni társadalom ki tudja várni a szankcióknak az idei év első felére várt enyhítését, akkor a jelenlegi 417 milliárd dolláros iráni GDP hamar utolérheti a 746 milliárdos szaúdit.