„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?

Mind több idős ember vállal munkát, tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma. Miközben a kormányzati propaganda idősbarát intézkedésekről harsog, a munkavállaló nyugdíjasok harmada az anyagi helyzete miatt kénytelen tovább dolgozni.

„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?

Egy év alatt 5 ezerrel, 2024-re 125 ezerre emelkedett azoknak a 65–74 éveseknek a száma, akik munkát vállaltak – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Hat évvel ezelőtt még csupán mintegy 75 ezer idős ember dolgozott a nyugdíj mellett.

„Több oka is van annak, hogy sok nyugdíjas vállal munkát. A dolgozó idősek egyharmada megélhetési problémák, másik harmada a közösség miatt választja ezt a lehetőséget, a többiek pedig szeretnék elfoglalni magukat, és a munkavállalás növeli a fontosságérzetüket is” – magyarázza a HVG-nek Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese.

Az, hogy sok nyugdíjas egzisztenciális okok miatt áll munkába, korántsem meglepő a járandóságok összegének tükrében. A mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas közel 38 százaléka havi 180 ezer forintnál kisebb összegre számíthat, közülük 180 ezren pedig még 100 ezer forintot sem kapnak. 2025 januárjában az öregségi átlagnyugdíj 243 ezer forint volt. A Bankmonitor becslése szerint mintegy 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon. Ehhez képest a magát idősbarátnak mondó kormány nem ad júniusban nyugdíjkorrekciót, a korábban bejelentett rendszeres áfa-visszatérítés ígérete pedig egyszeri 30 ezer forintos utalvánnyá alakult.

KSH

„Nem vagyok hálás a 30 ezer forintért. Elfogadom, de ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne rá szükségünk” – dühöng egy nyugdíjas, aki 70 évesen még dolgozik. Havi 180 ezer forintos ellátásából nem tud megélni, ezért nyugdíjas-szövetkezeten keresztül vállal munkát. Korábban analitikus könyvelő volt, most takarít egy irodában. Mint meséli, annak ellenére sem elég a nyugdíja a megélhetésre, hogy már 15 évesen elkezdett dolgozni, az érettségit esti iskolában szerezte meg, és mindig bejelentett állása volt. Csak úgy jön ki egy hónapban, ha dolgozik heti 20 órát.

Több mint 20 ezer forintot költ a rezsire, a közös költség pedig 40 ezer fölött van, mert egy felújítás miatt a társasház hitelt vett fel. Azt mondja, a gyógyszer- és élelmiszerárak emelkedése nagy terhet jelent számára. Macskatápot pedig csak akkor vesz, amikor akciós. Dühíti, hogy néha azt hallja, hálával tartozik a Fidesznek. „Én már híradót sem nézek, mert felmegy a vérnyomásom” – jegyzi meg.