Más szemmel néznek vasárnap óta Tim Kaine virginiai szenátorra. Amikor a demokrata Hillary Clinton az alelnökjelöltjének választotta, ő maga mondta róla, hogy olyan politikust akart, aki kész elnök lenni, „ha valami történne”. A volt külügyminiszter aligha gondolta: már a kampány során, és miatta jut az amerikaiak eszébe, hogy az amerikai alelnök csupán egy szívdobbanásnyira van attól, hogy főnöke helyébe lépjen. Amióta viszont Clinton a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás New York-i megemlékezését idő előtt elhagyta, majd egy amatőr videó tanúsága szerint a megroggyant volt first ladyt az autójához támogatták, hirtelen felvetődött, alkalmas-e az USA vezetésére, ami a nála jóval fiatalabb és fittebb Barack Obama fürtjeit is őszbe csavarta nyolc év alatt.

Hillary Clinton az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-állító országos konvenciójának negyedik napi ülésén július 29-én.

AFP / Robyn Beck

Az USA történetében eddig kilenc alelnökből lett elnök, és a névsor szimmetrikus. Gerald Ford az egyedüliként lemondott Richard Nixon helyére került, négyen azért léptek előre, mert az elnököt meggyilkolták, négyen pedig azért, mert a Fehér Ház ura természetes halált halt. Az előbbire az eddigi utolsó alkalommal akkor került sor, amikor 1963-ban a Dallasban agyonlőtt John F. Kennedy után Lyndon B. Johnson tette le a hivatali esküt, 1945-ben pedig az agyvérzésben elhunyt Franklin Delano Roosevelt helyett Harry Truman lett az elnök. A történelmi visszatekintés persze egyelőre csak a minden lehetőséget latolgató újságírók játékszere, hiszen Clinton még nem nyerte meg a választást, és senki nem gondolja, hogy a rosszulléte okaként – kínos kommunikációs hibaként csak második nekifutásra – megjelölt tüdőgyulladást ne heverné ki.

Mégis aggodalmat keltett Clinton megszédülése, mert a 68 éves politikus az eddigi legidősebb demokrata elnökjelölt. Bár a szerdán nyilvánosságra hozott legújabb orvosi jelentése alapján is a korához képest kiváló egészségnek örvend, a vasárnapi incidens látszólag igazolja azokat a republikánus támadásokat, hogy valójában mégsem olyan pompás a kórképe.

A legutóbbi idők betegségei között két mélyvénás trombózis, egy könyökcsontrepedés, és egy agyrázkódás szerepel. Különösen az utóbbi figyelemre méltó, mert a 2012-es baleset – Clinton elesett, és beütötte a fejét – után vérrögöt fedeztek fel az agyában. Ráadásul a négy évvel ezelőtt történteket maga a demokrata jelölt kötötte össze a kampányát beárnyékoló e-mail–botrányával, amikor az FBI előtti meghallgatásán az agyrázkódása okozta emlékezetkiesésre hivatkozott, amikor azt firtatták, figyelmeztették-e, hogy külügyminiszterként ne használjon hivatali levelezésére magánszervert.

Hillary Clinton a WTC 15. évfordulóján tartott megemlékezés után.

AFP / Brendan Smialowski

De reflektorfénybe került a republikánus elnökjelölt, Donald Trump egészsége is. Nemcsak azért, mert minimális alvással beéri, és közismert a vonzódása a gyorséttermi ételekhez, hanem mert a 70 éves New York-i ingatlanmágnás, ha november 8-án nyer, akkor a 2017. január 20-ai beiktatásakor az USA történetében a legidősebb, első mandátumát megkezdő elnök lesz. Ezzel megelőzi az 1981-ben, röviddel a 70. születésnapja előtt hivatalba lépett, szintén republikánus Ronald Reagant. Aki második mandátuma kezdetekor, 1985-ben viszont még mindig az USA történetének legidősebb elnökeként költözött, pontosabban maradt a Fehér Házban.

Az 1984-es kampánya során egyébként az első elnökjelölti vitában megviseltnek tűnt, ezért a másodikon Henry Trewhitt, a Baltimore Sun újságírója fel is tette a kérdést, hogy 73 évesen nem érzi-e magát túl öregnek a hivatal betöltéséhez. A Nagy Kommunikátorként is emlegetett Reagan színészi múltja minden rutinjával rögtönözve azt válaszolta: „Azt akarom, hogy tudják, a kort nem teszem kampánytémává. Nem fogom politikai célokra kihasználni az ellenfelem fiatalságát és tapasztalatlanságát.” A zseniális riposzton a demokrata rivális, a csaknem 17 évvel fiatalabb Walter Mondale is nagyot derült – majd Reagan felmosta vele a padlót, mert az amerikai elnökválasztások történetének egyik legnagyobb különbségével győzött.

Trump nem a legidősebb republikánus elnökjelölt, ez a cím az 1996-ban Hillary Clinton férje, az újraválasztásáért küzdő Bill Clinton ellen 73 évesen próbálkozó, majd a magabiztos veresége után az éppen újdonságnak számító Viagra egyik reklámarcaként fellépő Bob Dole-t illeti. Ám Trump leleteire is kíváncsiak, mivel amit eddig nyilvánosságra hozott, azt tíz perc alatt ütötte össze egy orvos, miközben a rendelője előtt járó motorral várta a dokumentumot a milliárdos autója. A néhány bekezdésből álló szakvélemény méltó a bombasztikus Trumphoz, mert szuperlatívuszokban, ámde konkrétumok nélkül szól a republikánus jelölt kicsattanó egészségéről.

Donald Trump egyik beszéde közben

AFP / Jim Watson

A sok amerikai számára korábban A gyakornok című álláskereső valóságshow ítész üzletembereként ismert narcisztikus milliárdos akkor sem hazudtolta meg magát, amikor a részletesebb egészségügyi bizonyítványát a saját tévéműsorral rendelkező, sebész végzettségű, de bírálói által sarlatánnak tartott, török–amerikai Dr. Oz (Mehmet Oz) showjában állíttatta ki magának. A felvételt csütörtökön sugározták.

A műsorból kiderült, hogy Trump koleszterincsökkentőt szed, méghozzá rozuvasztatin hatóanyagút. Ilyen hatóanyagú gyógyszerek itthon is elérhetőek egyébként. Emellett kis dózisban aszpirint is szed, vagyis acetilszalicilsavat, minden bizonnyal megelőző jelleggel, vérhígítóként – ilyen indikációval ugyancsak használják ezt a hatóanyagot itthon is, 100 mg-os dózisokban. A republikánus elnökjelölt kissé túlsúlyos, a BMI-indexe nem optimális értéket mutat, de ezektől eltekintve egyébként rendben van az egészsége. Sőt, a The Washington Postnak ő maga azt írta a leleteivel kapcsolatban, hogy kiváló egészségi állapotban van.

Clinton rosszulléte és Trump kora miatt többen szorgalmazzák, hogy a kampány során a közvélemény kötelezően tudjon meg többet az elnökjelöltek egészségi állapotáról. Erre nincs kialakult gyakorlat. Eddig a leginkább 2008-ban John McCain arizonai szenátor egészségére voltak kíváncsiak, aki a majdnem pontosan 25 évvel fiatalabb Obamával csatázott az elnökségért. A sajtó arra volt kíváncsi, McCain szervezetén – azt leszámítva, hogy a kezét nem tudja a vállánál magasabbra emelni – milyen nyomot hagyott, hogy öt és fél évet töltött a vietkongok fogságában, akik brutálisan megkínozták, később pedig melanómája volt. McCain két tucat újságírónak megmutatta a több mint 1100 oldalra rúgó orvosi jelentését – és a vita az egészségügyi alkalmasságáról elült. Obamától akkor hiába kértek hasonlóan alapos szakvéleményt, róla akkor csak annyit közöltek, hogy leszokóban lévő dohányos, akinek alacsony a koleszterinszintje és a vérnyomása, s rendszeresen kocog.