Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az idei év legfontosabb választása az amerikaiakra maradt. Akárhogy is történt, most már az összeálló Trump-kormány kerül a nemzetközi érdeklődés fókuszába.

Két New York-i indult az elnökválasztásokon, az egyik megnyeri. Ez lehetne egy vicc kezdete is, de a csattanó még hátravan. A majdnem 3 millió szavazattal (hiába) többet kapó Hillary Clinton, New York állam egykori szenátora és Donald Trump (igazából csak ő tősgyökeres New York-i, Queensben született, míg Hillary Chicagóban) versenye az elektori rendszer révén utóbbi javára dőlt el, de ahogy mondani szokás, a java még csak most jön. Az idei elnökválasztás történelmi éjszakáját történelmi nappalok, hetek és hónapok követik.

December 19-e például minden idők egyik leghálátlanabb elektori közösségét hozta össze. Az Amerikai Egyesült Államok új elnökét megválasztani hivatott 538 elektorból még soha nem voltak ennyien, akik szembefordultak a választókkal és átszavaztak egy másik jelöltre (alelnökök esetében fordult elő ennél több -  egyébként nem kötelező - megbízásához hűtlen elektor). Az amerikai választási rendszer ugyanis közvetett, az emberek a szavazataikat arra adják le, hogy az adott államot (lakosságarányosan) képviselő elektorok kire szavazzanak a jelöltek közül. Idén heten is átszavaztak másik jelöltre és talán a legnagyobb meglepetés, hogy csak ketten (mindketten Texas képviseletében) voltak, akik Trump helyett más republikánusra, John Kasichra vagy Ron Paulra adták voksukat, öten viszont Clinton helyett kerestek más támogatnivaló politikust. Például Hawaii egyik elektorától Clinton korábbi ellenfele, Bernie Sanders, egy Washington államot képviselő elektortól Colin Powell, ifjabbik Bush elnök egykori külügyminisztere kapott voksot, és akadt, aki a Dakota olajvezeték elleni tiltakozás egyik sziú főszereplőjére adta szavazatát. Végső, hivatalos eredményt január 6-án hirdet a Kongresszus, de ez csak formalitás, Trump elnökségét már semmi sem akadályozhatja meg.

Donald Trump cantoni kampányállomásán 2016 szeptemberében.
AFP / Mandel Ngan

A hírcsatornák által kiemeltként kezelt következő nagy esemény Trump elnöki beiktatása lesz ugyan, de annál, hogy találnak-e élő embert, aki hajlandó neki elénekelni az amerikai himnuszt, a világ jövőjének szempontjából nyilván fontosabb, hogy kikből állítja össze kabinetjét a megválasztott elnök. Számos nevet megreptetett már a sajtó, köztük olyan egészen elképesztő verziók is előkerültek a külügyminiszteri hely várományosaiként, mint Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, Sarah Palin (John McCain szenátor életének legrosszabb döntése) vagy Mitt Romney, aki a 2016-os kampányban Trump egyik leghangosabb kritikusa volt a republikánus oldalon.

A többé-kevésbé biztos nevek alapján annyi már látszik, hogy Trump kabinetjébe minden eddiginél több milliomos kerülhet be. Mint a Bloomberg cikkéből kiderül, az ingatlanmágnás Trumphoz hasonló milliárdos viszont csak kettő van közöttük, az 1,4 milliárdos vagyonnal rendelkező Linda McMahon, aki a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszteri poszt várományosa, valamint Wilbur Ross, aki 2,9 milliárdos vagyon birtokosaként ülhet majd a kereskedelmi miniszter bársonyszékébe. Relatíve sok közöttük a volt tengerészgyalogos is, John Kelly, akiből várhatóan belbiztonsági miniszter és James Mattis, akiből védelmi miniszter lesz, de a hadsereg vezérkari főnöke marad például a szintén ex-marine Joseph "Harcos Joe" Dunford is. Ennek lehetséges következményeiről már korábban írtunk. A 19 ismert névből (nem csak miniszterek, hanem például az ENSZ-nagyköveti poszt) egyelőre mindössze négy nő. Az Obama idején csaknem felére (52 százalék) visszaeső fehér etnikum visszatápászkodott a George W. Bush (74 százalék) előtti időkbe (84 százalék), és szinte alig lesz benne olyan tisztviselő, aki valamelyik kisebbség tagja. Bár ebben elmarad a Bush-kormánytól, annak férfidominanciáját már Trump kormánya sem tudja meghaladni. Bush kabinetjének 83, Trumpénak jelenleg 79 százaléka férfi. Ez persze még változhat, hiszen a kiosztott tisztségek is változhatnak (ez azért kevésbé valószínű) és több poszt még szabad, mint például mezőgazdasági vagy a veteránok helyzetével foglalkozó miniszteri beosztás, bár viszonylag kicsi az esélye, hogy ezekre a helyekre nők kerülnének. Fontos részlet azonban, hogy Trump kiválasztottjait még a szenátusnak is jóvá kell hagynia.

2016 végén idáig csaptak a novemberi választás hullámai, de kérdés, hogy Barack "Béna Kacsa*" Obama alig pár hétnyi regnálása alatt történhetnek-e olyan világrengető események, melyek akár Trump terveit is átrendezhetik.

*Béna kacsának nevezik az amerikai elnök regnálásának azon időszakát, mikor az új választások már lezajlottak, de az új elnököt még nem iktatták be. Átfogó változtatásokra ilyenkor általában már nem kerül sor, ehelyett az átadás-átvétel folyamata zajlik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!