Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Az első napok kapkodó bevásárlásai után megnyugodtak a kedélyek Katarban, már ami az egyszerű polgárokat és vendégmunkásokat illeti. Miközben a kis ország királyi családját komoly próba elé állította a szomszédos országok páratlan kiközösítése, az ott lakó magyarok köszönik, jól vannak.

Június 5-én, mint derült égből a villámcsapás, úgy jött a hír, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatait Katarral a többi Öböl menti állam, vagyis Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Jemen, valamint csatlakozott hozzájuk Líbia és a Maldív-szigetek. A vád a terrorizmus támogatása volt, erre hivatkoztak a bejelentéskor. A diplomáciai kapcsolatok megszakítását a határok lezárása követte, ami gyakorlatilag bojkottot jelentett a kis állam összes szárazföldi szomszédja részéről. Ez érzékenyen érintette a polgárait is, korábban ugyanis Szaúd-Arábiából érkezett az élelmiszerek 40 százaléka. A diplomáciai feszültségek olyan nagyra nőttek, hogy a hétvégén a német külügyminiszter már arról beszélt, háború lehet a térségben.

Mit éreznek ebből a térségbeli magyarok? Egyáltalán hány magyar van Katarban? A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyelőre annyit mond: aggasztja, hogy gyengül a terrorizmusellenes szövetség a térségben. Ha jól értjük, ezzel óvatosan a Katarral szembenálló országok pártjára helyezkedik. A katari magyarokról a KKM eddig nem tett említést.

Szaúdi tej helyett török

Pedig legalább 500 magyar él az országban. Egyiküket sikerült elérni. Csenge férje a dohai repülőtéren dolgozik, a biztonsági szolgálat kötelékében. Annak idején a Malév csődje miatt kényszerült külföldön munkát keresni, évek óta Katarban élnek. A gyerekeik is ott járnak iskolába, és nem is tervezik, hogy hazajönnek. Csenge háztartásbeli, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nap mint nap lábat lógat vagy brazil sorozatokat néz. Egy nap minimum 100 km-t vezet, mert például az iskola egyórányi autóútra fekszik a lakástól. Ezzel egyébként jelentős pénzt is megspórol a családnak, mert ha sofőrt kéne fogadniuk, az havi 200 ezer forintnyi riál költséggel járna.

©

A férjnek egyébként a válság első napjaiban volt sok dolga, ekkor hozták vissza a szomszédos államokból kitiltott katariakat különböző légitársaságok ad hoc gépei – az államok egyébként 14 napot adtak a katariaknak, hogy hazamenjenek. Sőt, az első napokban a szaúdiak még azt sem engedték meg a katariaknak, hogy Mekkába elzarándokoljanak – a vallási kötelezettséget most már Ománon keresztül oldják meg a katari zarándokok.

Katar nem viszonozta az állampolgárok kitiltását, ami amellett, hogy megfontolt, de humánus lépés is: rengeteg vegyesházasság van, ahol a pár egyik tagja mondjuk bahreini, és így családokat kellene szétszakítani. Valamint óriási tömegben dolgoznak vendégmunkások is, köztük sokan a 2022-es foci-vb stadionjain, létesítményein, valamint sok egyiptomi tanít arab nyelvet – Katar úgy döntött, akinek érvényes munkaszerződése van, maradhat.

A hétköznapokban nem érezni semmit a konfliktusból, az első napokban volt egy nagy felvásárlási láz, kiürültek a boltok polcai, de azóta már ismét van áru. Igaz, a szaúdi csirke, tej helyett most törököt lehet kapni. Az országot Irán és Törökország támogatja, előbbi zöldséget-gyümölcsöt szállít, utóbbi akár fegyveres segítséget is felajánlott. Az emberek viszont nem beszélnek erről, az élet ugyanolyan mederben folyik, mint eddig, mondja Csenge. Erre még rátesz egy lapáttal a szent hónap, a Ramadán, amikor "még a fű sem nő", az emberek rövidített munkanapokon dolgoznak, iskola sincs.

Megjelent viszont egy erős kampány az országban uralkodó sejk támogatására: ellepték az autókat, a plakáthelyeket a "Tamim, a dicsőséges" feliratú képek, de lehet ilyen bögrét is kapni. Beindult egy We are Qatar kampány is, szintén az összetartozás érzését erősítendő.

4000 tehén ül repülőre

Más példája is van az összefogásnak: egy Ausztráliában élő katari üzletember, hogy pótolja a kiesett szaúdi import egy részét, 4000 tehenet fog hazájába fuvarozni – mégpedig repülőn, ehhez összesen 60 járatra lesz szüksége. Üzemanyag, étel van, a vezetés kitart. Az utcán sincs semmilyen változás, nem látni járőröző katonákat.

Csenge szerint a terrortámogatás vádja nem igaz, az államok irigyek Katarra, hogy okosabban, nyugatosabban működik. Nem kizárólag az olajra építi például gazdaságát, próbál több lábon állni. Az életmód is nyugatiasabb: Szaúd-Arábiával ellentétben itt nem kell kendőt viselniük a nőknek. Mint Csenge példája is mutatja, itt vezethetnek a nők (köztük a született katariak is), simán lehet miniruhát, ujjatlan felsőket hordani. Nincs vallásrendőrség, és olyan sem fordul elő, ami Szaúd-Arábiában kis túlzással mindennapos: hogy a nyílt utcán lefejeznek, kivégeznek embereket a hatóságok.

Vásárolók egy dohai szupermarketben
©

A BBC cikke ezt annyiban árnyalja, hogy Katar ellen ugyanúgy felhozhatóak vádak, mint Szaúd-Arábia ellen. Katar támogatja a Muszlim Testvériséget, amely az al-Kaidával áll szoros kapcsolatban, bár ezt Katar tagadja. Az is az ország ellen szól, hogy áprilisban egymilliárd dolláros váltságdíjat fizetett a királyi család 26 túszul ejtett tagjáért, illetve Szíriában foglyul esett síita harcosokért, ami legalábbis közvetett módon a terrorizmus pénzelését jelenti. Amerika szerint évek óta megkérdőjelezhető Katar valódi harca a terrorizmus ellen. Ugyanakkor Szaúd-Arábiában is bőven vannak a terrorizmust támogató személyek, gondoljunk csak az Orbán Viktor által is tisztelettel professzorként emlegetett néhai Ghaith Pharaonra.

A konfliktus sokkal inkább szól a regionális vetélkedésről: a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán harcáról. Ahogy a szíriai polgárháború árnyékában elfeledett jemeni polgárháború is a két ország távháborúja, úgy Katar is egy ilyen harcmezőnek tűnik. Bár a BBC szerint gyors lefolyású konfliktusra számíthatunk, Katarnak nagyon óvatosnak kell lennie a jövőben, mert ellenségei árgus szemekkel figyelik majd.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!