Az Európai Bizottság szombati tájékoztatása szerint a korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve. A lengyel kormánynak egy hónap áll rendelkezésére, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

A bizottság közleményében aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő törvényjavaslatok mellett a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fejezte ki aggályait, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezeknek a szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

A bizottság továbbá az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.

A bizottság tájékoztatása szerint Frans Timmermans első alelnök pénteken levelet küldött Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszternek, amelyben megismételte a párbeszéd újbóli megnyitása érdekében tett felhívását, és brüsszeli tárgyalásra hívta a tárcavezetőt.

A testület már szerdán közölte: készen áll azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben az államfői vétó - és a tüntetések - ellenére olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, Orbán Viktor magyar kormányfő azonban korábban jelezte, hogy ő nem voksol a lengyelek ellen.

A hetes cikkely bevetése Magyarország ellen is felmerült, az Európai Parlamentben még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője is megszavazta, hogy előkészítsék az eljárás megindítását Magyarországgal szemben, amiért fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szigorító törvények és a lex CEU miatt.

A hetes cikkely szerinti eljárás egyes elemzők szerint kockázatos lépés Brüsszel részéről, mert tovább erősítheti a külföldi- és EU-ellenes retorikára építő kampányokat, Magyarországon például hozzásegítheti Orbán Viktort az újabb kétharmados győzelemhez.