Robbanásokat hallani a katari Dohában, beindult az iráni válaszcsapás
Az amerikai média korábban közölte, hogy Irán az Egyesült Államok katari bázisát készül megtámadni.
„A katalán népszavazás egy abszurd ostobaság” – így foglalta össze a perui születésű, de spanyol állampolgársággal is rendelkező Nobel-díjas író, Mario Vargas Llosa, mit gondol a vasárnapi referendumról. De a helyzet ennél azért bonyolultabb,
A kérdés úgy szól:
Akarja-e, hogy Katalónia független állammá váljon köztársaság formájában?
A katalánok tervei szerint erre vasárnap kellene választ adniuk, ám közel sem biztos, hogy lesz népszavazás. Madrid legalábbis mindent megtesz azért, hogy senki ne voksolhasson vasárnap. Csakhogy a referendum a katalán kormány legfőbb ígérete volt a 2015-ös szeptemberi parlamenti választásokon, akkori győzelmükkel arra kaptak megbízatást, hogy ezt megvalósítsák, amit teljesítenek is – állítják most.
A nagy terv |
Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, az országos GDP 18,9 százalékát termelte 2016-ban, az egy főre jutó éves jövedelem több mint négyezer euróval magasabb az országos átlagnál. Lakossága 16 százalékát teszi a teljes spanyol népességnek, területe 6 százaléka a dél-európai országnak. Az itt élő mintegy 7,5 millió emberből 5,4 millió mondhat véleményt vasárnap arról, akarnak-e a továbbiakban is Spanyolországhoz tartozni, vagy a független katalán államot választanák inkább. Hogy végül mennyien mennek el szavazni, egyelőre nagyon nehéz megmondani. Már csak azért is, mert miután a spanyol alkotmánybíróság az alkotmánnyal ellentétesnek mondta a népszavazást, a madridi kormányzat sorra hozott intézkedéseket annak megakadályozására. És ezek közül csak az egyik az, hogy a posta nem kézbesíti a népszavazási dokumentumokat. A katalán rendőrök azt az utasítást kapták az ügyészségtől, hogy még szombat előtt ürítsék ki és pecsételjék le a kijelölt szavazóhelyiségeket, a közintézményeket pedig zárják be. A hatóságok az elmúlt egy hétben folyamatos házkutatásokat tartottak, és több mint tízmillió szavazólapot foglaltak le. A katalán elnök azonban csütörtökön egy videofelvételt tett közzé az interneten arról, hogy újranyomtatják a szavazólapokat. Eközben Barcelona utcáin a Spanyolországtól elszakadás támogatói eufórikus hangulatban kampányolnak, a katalán függetlenséget szimbolizáló - kék alapon fehér csillagos, csíkos - zászlókat lengetve, köztük sok az egyetemista, akik kétnapos sztrájkot hirdettek a referendum miatt. A népszavazásnak nincs érvényességi küszöbe, de az elszakadást támogatók elképzelései szerint ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek a nemmel szemben, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Viszont az elnök szerint ezt alacsony részvételnél nem teszik meg, a La Sexta televíziós csatornának adott interjúban erre példaként 15-25 százalékos választási részvételt említett. |
Hivatalos felmérésben utoljára nyáron kérdezték meg a katalán közvéleményt arról, mint gondol a Spanyolországtól elszakadásról: 41 százalék volt mellette, 49 ellene, leszámítva a bizonytalanokat és nem válaszolókat. 2014-ben egyébként volt már egy referendum a kérdésről, akkor is Madrid támogatása nélkül, így a megmozdulást konzultációnak tekintették csak hivatalosan. Akkor az 5,4 millió katalán szavazó 35 százaléka voksolt, 1,8 millióan támogatva a függetlenséget.
A katalán függetlenség kérdése viszonylag rendszeresen vetődik fel, ilyenkor pedig jóformán kötelezően következik két kérdés:
E kérdésekről, valamint a vasárnapi és az utána várhatóan bekövetkező fejleményekről Carles Bartuallal, az ELTE Katalán Stúdiumok volt tanárával , iiletve Domonkos Endrével, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk.
Látnoknak kell ahhoz lenni, hogy bárki magabiztosan kijelenthesse, tudja, mi fog történni Katalóniában vasárnap
– kezdte Bartual.
A spanyol alkotmánybíróság úgy határozott, nem lehet Katalóniában népszavazás a katalán függetlenedésről. Madrid ehhez tartja magát, de Carles Puigdemont katalán kormánya mindenképpen szavazni akar, azzal együtt. Sőt, meg is vádolták a központi kormányzatot azzal, hogy máris alkalmazzák az alkotmány 155. cikkelyét, amely feljogosítja a központi vezetést az országrész autonómiájának felfüggesztésére.
Ha lesz is népszavazás, vagy egy részben megtartott népszavazás, esélytelen, hogy azt elismerje Madrid – tette hozzá az ELTE korábbi tanára.
A fentebb már ismertetett közvélemény-kutatásra is utalva, Domonkos Endre azt hangsúlyozta, hogy a függetlenedésnek igazából nincs elsöprő többsége. Ráadásul az egésznek nemzetközi jogi kötőereje sem lenne, még a külpolitikai témákban oly határozott magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán is csak annyit mondott, álláspontja szerint a népakarat számít, de azt nem mondta, elismernék-e önálló államként Katalóniát. A Spanyolország-szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Parlament néppárti elnöke, Antonio Tajani figyelmeztette a katalánokat: bármilyen alkotmány ellen irányuló lépés egyben az EU jogi keretei elleni támadás is.
Kérdés az is, hogy lesz-e bármilyen erőszakos cselekmény vasárnap. Madrid rengeteg rendőrt vezényelt Katalóniába, akiknek az a feladatuk, hogy ne engedjék kinyitni a szavazóhelyiségeket. Bartual szerint a katalán függetlenedésért tüntetők eddig is békések voltak, ezen pedig nem fognak változtatni, ugyanis tudják, ha bármi erőszakosat elkövetnek, akkor hosszú évtizedekre elszáll a legcsekélyebb esélyük is bármilyen változtatásra.
Az ELTE korábbi oktatója szerint a spanyol rendőrök sem lesznek erőszakosak, legfeljebb hatalmas tömegekben állják el a városi szavazókörök bejáratait, hogy csak vidéken lehessen voksolni.
Végtelenül szomorú lennék, ha erőszakos megoldáshoz nyúlnának a rendőrök – tette hozzá.
Domonkos szerint a katalánok számára – Baszkföldhöz hasonlóan – a központi kormánnyal folytatott tárgyalások jelenthetik az egyetlen megoldást a jelenlegi helyzetben. Az elszakadást valamennyi spanyol politikai erő, sőt a katalán ellenzéki pártok is egyöntetűen elutasítják.
Katalónia évente 15-20 milliárd eurónak megfelelő összeget fizet be a madridi központi költségvetésbe, ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 2012 és 2015 közötti időszakban a területközi kiegyenlítési alapon keresztül 46 milliárd euró összeget kapott az autonóm közösség. Gazdag tehát (a legfejlettebb autonóm közösség), ugyanakkor eladósodott is, a GDP arányában az adósságállománya 35,2 százalék (mintegy72,2 milliárd euró).
A Spanyolország-szakértő szerint könnyen elképzelhető forgatókönyv az, hogy egy kútba eső népszavazás elsöpri az elszakadáspárti Puigdemont-kormányt, majd egy újonnan felálló, mérsékeltebb kabinet kiegyensúlyozottabb viszonyt alakít ki a központi hatalommal, amivel pénzügyileg is jól járnának a katalánok.
Ha csak annyi lesz október 1-je hozadéka, hogy asztalhoz ülteti Madridot és Barcelonát, már megérte – mindkét félnek – véli Domonkos.
Azt azonban egyelőre senki nem tudja megmondani, mi lesz vasárnap. Bartual prognózisa szerint, ha engedik a népszavazást, akkor sokan elmennek majd, egy magas részvétel után pedig előfordulhat, a katalánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenségüket.
Ha ez bekövetkezik, Madrid egyértelműen államcsínynek fogja tartani, aminek viszont beláthatatlan következményei lesznek, és nem a tárgyalóasztal mellett.
Az amerikai média korábban közölte, hogy Irán az Egyesült Államok katari bázisát készül megtámadni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.