A kérdés úgy szól:

Akarja-e, hogy Katalónia független állammá váljon köztársaság formájában?

A katalánok tervei szerint erre vasárnap kellene választ adniuk, ám közel sem biztos, hogy lesz népszavazás. Madrid legalábbis mindent megtesz azért, hogy senki ne voksolhasson vasárnap. Csakhogy a referendum a katalán kormány legfőbb ígérete volt a 2015-ös szeptemberi parlamenti választásokon, akkori győzelmükkel arra kaptak megbízatást, hogy ezt megvalósítsák, amit teljesítenek is – állítják most.

Hivatalos felmérésben utoljára nyáron kérdezték meg a katalán közvéleményt arról, mint gondol a Spanyolországtól elszakadásról: 41 százalék volt mellette, 49 ellene, leszámítva a bizonytalanokat és nem válaszolókat. 2014-ben egyébként volt már egy referendum a kérdésről, akkor is Madrid támogatása nélkül, így a megmozdulást konzultációnak tekintették csak hivatalosan. Akkor az 5,4 millió katalán szavazó 35 százaléka voksolt, 1,8 millióan támogatva a függetlenséget.

A Katalán Nemzetgyűlésen résztvevők visznek egy „A referendum demokrácia” feliratú transzparenst Katalónia zászlaja mellett a katalán függetlenség napi felvonuláson Barcelonában 2017. szeptember 11-én, öt nappal azt követően, hogy Carles Puigdemont katalán elnök aláírta a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást kiírását engedélyező dokumentumot.

MTI / EPA / ANC / Roser Vilallonga

A katalán függetlenség kérdése viszonylag rendszeresen vetődik fel, ilyenkor pedig jóformán kötelezően következik két kérdés:

• lehet-e népszavazást tartani egy demokráciában arról, ha valaki függetlenedni akar?
• engedi-e a központi kormány, hogy az általa egységesen és egységében irányított ország egy része kiváljon?

E kérdésekről, valamint a vasárnapi és az utána várhatóan bekövetkező fejleményekről Carles Bartuallal, az ELTE Katalán Stúdiumok volt tanárával , iiletve Domonkos Endrével, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk.

Látnoknak kell ahhoz lenni, hogy bárki magabiztosan kijelenthesse, tudja, mi fog történni Katalóniában vasárnap

– kezdte Bartual.

A spanyol alkotmánybíróság úgy határozott, nem lehet Katalóniában népszavazás a katalán függetlenedésről. Madrid ehhez tartja magát, de Carles Puigdemont katalán kormánya mindenképpen szavazni akar, azzal együtt. Sőt, meg is vádolták a központi kormányzatot azzal, hogy máris alkalmazzák az alkotmány 155. cikkelyét, amely feljogosítja a központi vezetést az országrész autonómiájának felfüggesztésére.

Ha lesz is népszavazás, vagy egy részben megtartott népszavazás, esélytelen, hogy azt elismerje Madrid – tette hozzá az ELTE korábbi tanára.

A fentebb már ismertetett közvélemény-kutatásra is utalva, Domonkos Endre azt hangsúlyozta, hogy a függetlenedésnek igazából nincs elsöprő többsége. Ráadásul az egésznek nemzetközi jogi kötőereje sem lenne, még a külpolitikai témákban oly határozott magyar kormány szóvivője, Kovács Zoltán is csak annyit mondott, álláspontja szerint a népakarat számít, de azt nem mondta, elismernék-e önálló államként Katalóniát. A Spanyolország-szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Parlament néppárti elnöke, Antonio Tajani figyelmeztette a katalánokat: bármilyen alkotmány ellen irányuló lépés egyben az EU jogi keretei elleni támadás is.

Kérdés az is, hogy lesz-e bármilyen erőszakos cselekmény vasárnap. Madrid rengeteg rendőrt vezényelt Katalóniába, akiknek az a feladatuk, hogy ne engedjék kinyitni a szavazóhelyiségeket. Bartual szerint a katalán függetlenedésért tüntetők eddig is békések voltak, ezen pedig nem fognak változtatni, ugyanis tudják, ha bármi erőszakosat elkövetnek, akkor hosszú évtizedekre elszáll a legcsekélyebb esélyük is bármilyen változtatásra.

AFP / Pau Barrena

Az ELTE korábbi oktatója szerint a spanyol rendőrök sem lesznek erőszakosak, legfeljebb hatalmas tömegekben állják el a városi szavazókörök bejáratait, hogy csak vidéken lehessen voksolni.

Végtelenül szomorú lennék, ha erőszakos megoldáshoz nyúlnának a rendőrök – tette hozzá.

Domonkos szerint a katalánok számára – Baszkföldhöz hasonlóan – a központi kormánnyal folytatott tárgyalások jelenthetik az egyetlen megoldást a jelenlegi helyzetben. Az elszakadást valamennyi spanyol politikai erő, sőt a katalán ellenzéki pártok is egyöntetűen elutasítják.

Katalónia évente 15-20 milliárd eurónak megfelelő összeget fizet be a madridi központi költségvetésbe, ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 2012 és 2015 közötti időszakban a területközi kiegyenlítési alapon keresztül 46 milliárd euró összeget kapott az autonóm közösség. Gazdag tehát (a legfejlettebb autonóm közösség), ugyanakkor eladósodott is, a GDP arányában az adósságállománya 35,2 százalék (mintegy72,2 milliárd euró).

A Spanyolország-szakértő szerint könnyen elképzelhető forgatókönyv az, hogy egy kútba eső népszavazás elsöpri az elszakadáspárti Puigdemont-kormányt, majd egy újonnan felálló, mérsékeltebb kabinet kiegyensúlyozottabb viszonyt alakít ki a központi hatalommal, amivel pénzügyileg is jól járnának a katalánok.

Ha csak annyi lesz október 1-je hozadéka, hogy asztalhoz ülteti Madridot és Barcelonát, már megérte – mindkét félnek – véli Domonkos.

Azt azonban egyelőre senki nem tudja megmondani, mi lesz vasárnap. Bartual prognózisa szerint, ha engedik a népszavazást, akkor sokan elmennek majd, egy magas részvétel után pedig előfordulhat, a katalánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenségüket.

Ha ez bekövetkezik, Madrid egyértelműen államcsínynek fogja tartani, aminek viszont beláthatatlan következményei lesznek, és nem a tárgyalóasztal mellett.