Tájfun, nagy esőzések után erős földrengés rázta meg Japánt csütörtök hajnalban. A rengés okozta földcsuszamlásokban több mint harmincan eltűntek, 120-ra teszik a sérültek számát. Egy atomerőmű áramellátása is leállt, majd' 3 millió háztartás maradt áram nélkül.
6,7-es erősségű földrengés rázta meg Japán legészakibb nagy szigetét, Hokkaidót, helyi idő szerint csütörtök hajnalban. A rengés epicentruma Tomakomai városától keletre volt, fészke pedig mintegy 40 kilométeres mélységben – jelentette a japán meteorológiai intézet. Szökőár-riasztást nem kellett kiadni. A földmozgás megrázta Hokkaido prefektúra székhelyét, az 1,9 millió lakosú Szapporót is.
A vidéki Atsuma városban hatalmas földcsuszamlás volt, számos házat temetve maga alá, mintegy 32 embert tartanak számon eltűntként.
A kormány válságközpontot állít fel a mentési és segélyezési munkálatok összehangolására. Eltűnt emberekről és épületek összeomlásáról szóló telefonhívások százait regisztrálták. A mentési munkálatokra 25 ezer katonát vezényelnek a helyszínre.
A rengés miatt megszakadt a 3 millió hokkaidói háztartás szinte mindegyikének áramellátása. A Tomari atomerőmű három reaktorának hálózati áramellátása pedig leállt, a reaktorok és a kiégett fűtőelemek hűtését azonban átmenetileg tartalék generátorokkal biztosítják.
A hokkaidói repülőtér (New Chitose Airport) várhatóan egész nap zárva lesz, részben a mennyezet egy részének leszakadása, részben pedig az áramellátás hiánya miatt, ezért legalább kétszáz belföldi járatot törölnek.
Japánt az idei nyáron természeti csapások egész sora sújtotta. A hét elején az utóbbi 25 év legpusztítóbb tájfunja, a Dzsebi legalább 11 halálos áldozatot követelt Japán nyugati részén, a legsúlyosabb károk Oszaka prefektúra területén voltak. Korábban a heves esőzések miatt kialakult áradások következtében mintegy 27 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az ország középső és északkeleti részén. Júliusban a nagy esőzések, majd a szokatlan hőség több mint 200 ember halálát okozták.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
