Népszavazás Trumpról - 2018
Hivatalosan a képviselőház és a szenátus megújításáról, illetve megannyi kormányzói posztról szól a november 6-i amerikai félidei választás, az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy ez nem más, mint egy népszavazás Donald Trump politikájáról. A HVG és a hvg.hu tudósítója a helyszínen követi az eseményeket.
Regisztráció: A magyarországi gyakorlattól eltérően az amerikaiak nem kerülnek fel automatikusan a lakóhelyük szerinti választói jegyzékbe. Ehhez regisztrálni kell magukat szavazóként. Amikor ezt megteszik, meg kell jelölniük egy pártot, vagy azonosíthatják magukat függetlenként. Ennek az előválasztások során van jelentősége. A zárt előválasztásokon csak az adott pártra regisztráltak vehetnek részt, vagyis ők döntenek arról, ki lesz a párt jelöltje a kiszemelt pozícióra. A félig zárt előválasztáson az adott párt megengedheti, hogy a függetlenek is voksolhassanak. A nyitott előválasztáson pedig mindenki annak a pártnak a "selejtezőjében" szavaz, amelyikén akar. Természetesen a választás napján mindenki szabadon voksol, függetlenül attól, korábban hogyan regisztrált. Az utóbbi időben, a választói aktivitást serkentendő, a közlekedési hatóságoknál (DMV) lehetőség nyílik a jogosítvány megszerzésével, illetve megújításával egy időben megtett regisztrációra. A választások közeledtével rendszeresen kampányt indítanak a regisztráció élénkítésére, most Taylor Swift popénekesnő sürgetése hozta a legnagyobb sikert. A választói regisztráció jellemzően napokkal a szavazás előtt lezárul, de több állam megengedi a megtételét a választás napján is, ilyenkor a jogosultság megerősítéséig a voks átmeneti.
Mozgósítás: A két nagy párt, a demokraták és a republikánusok olyan részletes adatbázissal rendelkeznek a potenciális szavazóikról, hogy ahhoz képest a Magyarországon sokat emlegetett Kubatov-lista csak sajtpapír. A regisztrációs adatbázis szabadon hozzáférhető, ám az nyers adat, amit algoritmusokkal olyan cégek tesznek felhasználhatóvá, mint például a Politicaldata Inc. A HVG-nek Danny Leserman, Los Angeles megye demokrata párti szervezetének igazgatóhelyettese elmondta, ezeket az adatbányászattal létrehozott fizetős szolgáltatásokat igénybe véve működtetik a kampányuknak azon részét, amikor felhívják és szavazásra biztatják azokat a választópolgárokat, akikről úgy érzik, a táborukba tartoznak. Ugyanez a lista szolgál alapul arra, hogy a választás napján a pártok aktivistái kisbuszokkal bevigyék voksolni a potenciális szavazóikat – ami Magyarországon törvényellenes.
Kampány: Az USA-ban nincsen kampánycsend. Az egyetlen jellemző korlátozás, hogy a választás napján a szavazóhelyiségtől számított százlábnyi (30,5 méternyi) távolságban nem lehet kampányolni. Ezt gyakran egy, az aszfaltra felrajzolt félkörívvel jelzik.
Személyazonosítás: A szavazat leadása előtt az amerikai szavazóknak általános szabály szerint nem kell fényképes igazolvánnyal igazolniuk magukat, bár erre több szövetségi államban hoztak törvényt a republikánusok, amit a demokraták hevesen támadnak (az USA-ban a választás szabályait az egyes államok határozzák meg). Dean Logan, Los Angeles megye kormányhivatalának igazgatója a HVG kérdésére elmondta, hogy nem lát indokot arra, hogy a választóhelyiségben – mint ahogy Magyarországon megszokott – fényképes igazolványt kelljen az embereknek felmutatni. Az USA-ban nincs személyi igazolvány, ezt kizárja az individualizmus hagyománya, a leggyakrabban használt azonosító a jogosítvány. Logan úgy vélte, a fényképes igazolvány megkövetelése hátrányosan sújtja az ahhoz nehezebben jutó kisebbségi – afroamerikai és spanyol ajkú – választópolgárokat, és semmi nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy ennek hiányában észrevehető visszaélések történnének. Elég visszatartó erőnek tartja, hogy a választó szövetségi szintű bűncselekményt követ el, ha jogosulatlanul szavaz. Los Angeles megyében például egy szkenner hasonlítja össze a regisztráláskor, illetve a szavazólap átvételekor rögzített aláírást, és automatikusan jelzi az eltérést.
A szavazás napja: Az USA-ban a törvény szerint a november első hétfőjét követő kedden szólítják az urnákhoz a választókat. Az eredetileg a földművelés igényeihez igazított idősáv azt jelenti, hogy november 2. és 8. között tartják a választást. Négyévente döntenek az elnökről, és kétévente a 435 fős képviselőház egészéről, illetve a százfős szenátus – amelynek tagjai hat évre szóló mandátummal rendelkeznek – harmadáról. Az amerikaiakat jellemző pragmatizmusból ugyanerre a napra időzítik a kormányzók, illetve más állami és helyi tisztségviselők megválasztását, valamint a népszavazásokat, amikből kedden Kaliforniában bő tucatnyi lesz (a pontos szám megyénként változik). Az ezredforduló óta egyre gyakoribb, hogy a választás hivatalos napja előtt is le lehet adni a voksot, személyesen vagy postai úton. Ez egyre nagyobb szerepet játszik, Kaliforniában kedd előtt több millióan szavaztak, és a voksokat már lázasan számolták a kormányhivatalban. Eredményt hirdetni viszont csak a választás napjának estéjén fognak, hiába elképzelhető, hogy már előtte minden eldőlt.
(Borítóképünkön egy levéllistás szavazatokat számláló kaliforniai delegált kávéfoltos szavazólapot mutat az újságíróknak. A pecsétes lap leadójával ezek után felveszik a kapcsolatot, hogy pontosítsák, kire is akarta adni a voksát.)
Nagy Gábor / Los Angeles
