Nagy Gábor
Nagy Gábor
Tetszett a cikk?

Részvételi rekordot ígér a mai félidős kongresszusi választás, ahol két, egymással szót érteni már képtelen Amerika áll szemben, s meg van győződve róla, hogy ha a másik nyer, az romlásba viszi az országot.

Népszavazás Trumpról - 2018
Hivatalosan a képviselőház és a szenátus megújításáról, illetve megannyi kormányzói posztról szól a november 6-i amerikai félidei választás, az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy ez nem más, mint egy népszavazás Donald Trump politikájáról. A HVG és a hvg.hu tudósítója a helyszínen követi az eseményeket.
Friss cikkek a témában

Az utolsó kijárat az autokrácia felé vezető autópályán - ezzel a drámai képpel vezette fel a kongresszusi választást a The New York Times napilap liberális publicistája, a közgazdasági Nobel-emlékdíjas Paul Krugman. Szerinte Georgiában, Kansasban és Észak-Dakotában a republikánusok mindent megtesznek azért, hogy demokrata szavazókat távol tartsanak a voksolástól, Donald Trump elnök pedig a Hondurasból északra tartó menekültkaraván démonizálásával korbácsolja fel a félelmet, abban bízva, hogy az neki kedvez. A példa – a New York Timesban az utóbbi napokban sokadszorra – Magyarország és Lengyelország, amelyek a demokrácia paravánja mögé rejtik az egypárti autokrata rendszerüket, ami az USA-ban is bekövetkezik, ha a republikánusok az ellenőrzésük alatt tudják tartani a kongresszust – állítja Krugman.

Hasonló világvége-képpel próbálják a sajátjaikat hadba hívni a republikánusok is. Kaliforniában és Nevadában is a külföldi újságírócsapatnak – amelynek a HVG tudósítója is tagja – a megkérdezett republikánusok sötét tónusokkal festették le a jövőt, ha a demokraták megszerzik a többséget a képviselőházban, és neadjisten a szenátusban is. Akkor ugyanis visszacsinálják mindazokat az intézkedéseket, amikkel – a választási ígéretét maradéktalanul betartva – Trump újra naggyá tette és teszi Amerikát. A demokraták homokot szórnak a gazdaság motorjába, ellenőrizetlenül beengedik az illegális bevándorlókat – soraikban sok gonosz emberrel –, és számukra nem Amerika lesz az első. Mi több – tudhattuk meg a dél-nevadai republikánus nők akcióbizottságának vezetőitől –, egyenesen szocializmust építenének, ami számukra nagyjából a mindenki számára ingyenes oktatással és egészségi ellátással, s az ezeket finanszírozó magas adókkal egyenlő.

Donald Trump a Make America Great Again gyűlésen
©

 Nehéz meghatározni, mikor kezdett kialakulni az a két Amerika, amely a politikában most uralkodó hangulat szerint úgy csap össze, mint két szuperhős, amely nem ismer kíméletet, s a tét a világ sorsa. Azé a világé, amelyben az egyik Amerika otthon van, a másik pedig idegennek érzi magát. A republikánus Ronald Reagan konzervatív forradalmat hozott el, de a Szovjetunió túlfegyverkezésével megnyerte a hidegháborút. A békeosztalék a demokrata Bill Clintonnak módot adott a korrekcióra, majd az 1994-es republikánus kongresszusi fordulat igazított a mérleg nyelvén, amit az állított be középre, hogy a konzervatívok népvezérei az alkotmányos vádemeléssel túllőttek a célon.

Az első nagy törést a 2000-es elnökválasztás jelentette. Sokan elkönyvelték, hogy az okos, elnökségre termett Al Gore, Clinton alelnöke könnyedén legyőzi a nem túl acélos intelligenciájúnak tartott, de komoly politikai pedigrével rendelkező republikánus George W. Busht. Különösen, hogy a kialakuló internetgazdaságra épülve az USA rég látott aranykort élt át, a nemzetközi porondon pedig Oroszország már, Kína még nem volt az ellenfele. Nem így történt. Egy elfuserált szavazólap miatt az elnökválasztás november eleji napján Floridát egyik elnökjelöltnek sem lehetett odaítélni – és az állam nélkül egyiküknek sem volt többsége az elektori kollégiumban –, azt majd a legfelső bíróság tette meg decemberben. A demokraták máig úgy élik meg, hogy a floridai szavazatok újraszámlálását leállító, 5:4 arányú döntésével a testület konzervatív többsége elvette Gore-tól az elnökséget, ráadásul a volt alelnök országos szinten több szavazatot szerzett, mint ellenfele. Ez azonban az elektori rendszer miatt – ami a lakosságuknál jóval nagyobb súlyt ad a kisebb államoknak –lényegtelen.

Jack Gavin választási kitűzőkkel teli kalapját mutatja Mikie Sherrill demokrata párti jelölt kampányrendezvényén a New Jersey államban fekvő Livingstonban 2018. november 4-én.
©

 A New York és a Washington elleni 2001-es terrortámadás eltüntette a szembenállást, és még az iraki háború elindításában is megvolt a kétpárti összhang, noha a demokraták közül sokan később elfelejteni látszottak a szerepüket Szaddám Huszein megdöntésének támogatásában. George W. Bush nyolc éve után úgy tűnt, Barack Obama 2008-as megválasztása elhozta a faji problémákon túllépett, a nézeteltérésein felülemelkedő, konszolidált Amerika korszakát. Azt, hogy ez mennyire nem igaz, s a demokrata elnök nyolc éve alatt – az éppen 2008-ban kirobbant válság hatásainak is tulajdoníthatóan – kialakult a törésvonal, ami mostanra szakadékká szélesedett, Trump sokak számára sokként átélt megválasztása bizonyította be.

Ahogy 2000-ben, úgy 2016-ban is biztosra vették, hogy a demokrata jelölt leiskolázza az ellenfelét. Vagyis az okos és felkészült Hillary Clinton a ripacs Donald Trumpot, akinek láttán elkezdték visszasírni George W. Busht. Ám nem ez történt, Clinton – aki végig úgy viselkedett, mint akinek jár az elnökség – csak a közvélemény-kutatásokat nyerte meg, s ugyan országszerte három millióval több szavazatot szerzett, az elektori kollégiumban Trump könnyedén győzött. Nyoma sem volt a Bush–Gore szoros versenynek – noha a leadott szavazatokban megmutatkozó demokrata fölény nagyobb volt. Trump annak a csöndes többségnek a segítségével nyert, amely nem abban az Amerikában él, ahol a demokrata szavazók, s amelynek létezését a megszokott véleményszondázó eszközökkel nem sikerült felmérni.

Hillary Clinton vs. Donald Trump 2016
©

Maga Clinton is hozzájárult, hogy a másik Amerika dühös legyen a liberális elitre, amikor Trump támogatóit szánalmasaknak (deplorables) minősítette. Ők ugyanazok, akik eleget hallották, hogy a keleti és a nyugati part nagyvárosaiban, s azok köré csoportosuló demokrata bázis számára az USA középső részén olyan vidéket képviselnek, amelyet át kell repülni (flyover country). Ez az Amerika úgy élte meg a 2008-ban kirobbant válságot, hogy miközben a washingtoni (demokrata) kormány megmentette a magukat túlspekuláló bankárokat és Wall Street-i nagykutyákat, ők elvesztették az állásukat, s ha mégsem, akkor is romlott az életszínvonaluk. Nekik távoli a Szilícium-völgy csúcstechnológiai ígérete, és közeli a bánya és az üzem bezárása, az otthonuk elbukása. Ez az Amerika úgy érezte, hogy a demokraták magára hagyták, ezért elfogadta vezérének az indulását a manhattani luxuslakásából mozgólépcsőn leereszkedve bejelentő milliárdos Trumpot. Számukra a másik Amerika sztereotípiája a lattét szürcsölő értelmiségi, aki magasztos célokat hangoztat, de közben lenézi őket, csak a saját előjogainak a megőrzésével törődik, s nem tudja elfogadni, hogy két éve nem Clinton lett az elnök.

 A demokraták Amerikája szerint viszont a Trump legfőbb támogatóinak tartott kékgallérosok (munkásosztálybeliek), farmerek, s alacsonyabb képzettségű férfiak bedőltek egy politikai szemfényvesztőnek, aki, például a kereskedelmi háborúval, éppen nekik okoz kárt. Ezen Amerika szerint, ha a másik Amerikát nem állítják meg, akkor az országot visszakormányozzák az ötvenes évekbe. Amikor tiltott volt az abortusz és a melegházasság, a kisebbségek tudták, hol a helyük, a most a befolyásuk elvesztésétől félő fehér férfiak társadalmi-kulturális hegemóniáját pedig semmi nem veszélyeztette. A logika így azt diktálja, hogy Trumpot meg kell állítani, s ez a képviselőházi többség megszerzésével kezdődik. Mert a demokrácia eróziója máris elindult, a republikánusok erőből viszik át a döntéseiket, gyakran már a látszatra sem adnak, az elnök pedig a média és a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel a félelem légkörét hozta létre.

A támogatók éljeneznek, amikor az amerikai elnök Donald Trump megérkezik a Make America Great Again gyűlésre
©

Mindkét Amerika a saját igazságát, s az ellenfele határtalan gonoszságát látta igazolva a Brett Kavanaugh főbíró kinevezése körül kialakult szenátusi háborúban, ami igazi élethalál harccá alakította át a félidős kongresszusi választást. A demokraták Amerikája azt érzékelte, hogy a republikánusok a kultúrharc megnyerése – az alkotmánybírósági szerepet játszó legfelső bíróságban a konzervatív többség bebetonozása – érdekében egy olyan jogászt erőltetnek át a szenátuson, aki politikailag elfogult, tizenévesként pedig szexuális zaklatást követett el. A republikánusok Amerikája viszont azt látta, hogy a demokraták alaptalan vádakkal megpróbálnak tönkretenni egy tiszta embert és családját, és ebben, a metoo-mozgalmat kihasználva semmi sem drága nekik.

A két narratíva tökéletesen elhatárolhatóan jelent meg az országhoz hasonlóan kettészakadt médiában. A The Wall Street Journal, illetve a másik oldalon a The New York Times és a Washington Post véleményoldala soha nem látott távolságban van egymástól. A hírtévék között a konzervatív Fox News teljesen más történetet mond el mindenről – a Kavanaugh-ügytől az illegális bevándorlókig –, mint a liberális MSNBC, mintha nem is ugyanarról az országról tudósítanának, és a kettejük közötti présben szenved a Trump egyik kedvenc célpontjának számító CNN.

A helyzet odáig fajult, hogy az egyik Amerika még azt sem hajlandó elismerni, ha Trumpnak vagy a republikánusoknak igaza van, a másik Amerika pedig mindent megbocsát és mindent elhisz az elnöknek. Mint Gary Martin, a Las Vegas Review-Journal washingtoni törvényhozási tudósítója a saját tapasztalatából megemlítette, a pittsburgh-i zsinagógában elkövetett mészárlás után két spontán demonstráció is szerveződött – amiken ott volt –, a Trump-hívek mégis inkább az megemlékezés megtörténtét eltagadó elnöknek hittek, mint az arról beszámoló tudósításoknak.

©

A félidős választás felértékelődése rekord részvételi aránnyal kecsegtet. Soha nem adták le ennyien a szavazatukat az előtt, hogy a választás hivatalos napján elsőként, Vermont államban, helyi idő szerint hajnali ötkor megnyíltak volna a választóhelyiségek. Míg 2014-ben 27 millióan, addig most 36 millióan éltek azzal a lehetőséggel, hogy levélben vagy személyesen korábban is voksolhatnak. Texasban, Nevadában és Arizonában többen szavaztak ily módon, mint négy éve összesen, és mindenki kígyózó sorokra számít ma is Amerika-szerte.

A politikai háború logikája szerint mindkét párt egyszerre készül fényes diadalra, és retteg a borzalmas kudarctól. Az előbbi a másik Amerika legyőzését, az utóbbi az attól elszenvedett korszakos vereséget jelenti. A demokraták ugyanattól rettegnek, amiben a republikánusok bíznak: hogy láttak már két éve egy minden előrejelzésre rácáfoló választási eredményt. Ha viszont mégis szoros lesz a verseny, akkor hosszú este elé néz mind a két Amerika.

Nagy Gábor / Las Vegas

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nagy Gábor Világ

Egy republikánus, aki szerint Schwarzenegger elárulta a pártját

A demokratákat idiótáknak, a csúcstechnológia liberális milliárdosait pedig egy új feudalizmus építőinek tartja, s mindezt szórakoztató előadás keretében tudja tálalni Shawn Steel kaliforniai republikánus aktivista, aki másfél évtizede megnyitotta a kormányzóságig vezető utat Arnold Schwarzenegger előtt.

Az ITM államtitkárának kutatócsoportja is nyert az ITM pályázatán

Az ITM államtitkárának kutatócsoportja is nyert az ITM pályázatán

Amerikai kutatók: egy rák ellen használt kísérleti gyógyszer a koronavírus ellen is hatásos lehet

Amerikai kutatók: egy rák ellen használt kísérleti gyógyszer a koronavírus ellen is hatásos lehet

Csempészett vendégmunkások miatt razziázott a német rendőrség

Csempészett vendégmunkások miatt razziázott a német rendőrség