Megtriplázták a populista pártok a támogatóik számát Európában az elmúlt 20 évben, a helyzet pedig jelenleg úgy áll, hogy minden negyedik európai populista pártokra szavaz - derül ki a brit The Guardian elemzéséből, amelyben látványos interaktív térképekkel is illusztrálták a változásokat.

A lap 31 európai országot vizsgáló összegzéséből az derül ki, hogy 1998 óta a populizmus folyamatosan emelkedett Európában, és míg ekkor még csak a kontinensen leadott szavazatok 7 százaléka ment populista pártokra, mára négyből egy ember ilyen formációkra szavaz, ezzel együtt pedig a populizmus marginális helyzetből domináns szereplővé vált.

A populizmus hívei szerint a populista pártok az egyszerű ember győzelmét jelentik, ezzel együtt pedig a demokrácia éltető erejét is, de a kritikusok szerint a hatalomra kerülő populisták felforgatják a demokratikus normákat, aláássák a média és az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy csorbítják a kisebbségek jogait.

A lap nem csupán a jobboldali populistákra fókuszált - néven nevezve például Orbán Viktort vagy az olasz Matteo Salvinit -, hanem a gazdasági válság után felemelkedő baloldali populistákra is, mint a görög Sziriza, a spanyol Podemos, vagy az olasz Öt Csillag Mozgalom. A lap rámutat arra, hogy a meglévő intézményrendszerrel szembenálló populista pártok előbb a 2008-as válság után törtek előre, majd a 2015-ös menekültválság után.

A The Guardian meghatározása szerint jelenleg 11 európai országban vannak hatalmon populista pártok: Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, Svájcban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Norvégiában, Finnországban és Magyarországon. Hozzáteszik, Európa nem egyedülálló ebből a szempontból, Mexikóban, Indiában, Brazíliában, a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Államokban is populisták kerültek hatalomra.

A lap összesítése szerint míg 1998-ban 12,5 millió ember élt populista vezetésű kormány alatt (Svájcban és Szlovákiában), addig mára ez a szám már 170 millió felett jár.

A lap azt is megemlíti, hogy a populista pártok felemelkedés összefügghet azzal, hogy a közönségük szerint nem tartoznak a hagyományos politikai rendszerbe, de a közösségi média használata is az ő malmukra hajthatja a vizet. Ugyanakkor a cikk szerint kiegyenlítettebb a kép, és kormányra kerülve több populista párt is szakadni kezdett, vagy csökkent a népszerűségük a szükségszerű megkötendő kompromisszumok miatt.