Erdogan a kicsit sem barátságos arcát mutatja Albánia felé
Évek óta rontja Törökország és Albánia viszonyát, hogy Ankara azzal vádolja a balkáni országot, hogy ott megvetették a lábukat a 2016-os törökországi puccskísérlet állítólagos kitervelőjét, Fethullah Gülent támogató aktivisták. Gülen emberei valóban ott vannak Albániában, de éppen Erdogan miatt.
Albánia a Gülen-mozgalom balkáni központja – állította a közelmúltban Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter, s ezzel nem mondott sok újat, hiszen korábban, amikor még jó volt a viszony Recep Tayyip Erdogan és a mostani török elnök mentorának számító Gülen között, Erdogan részben Gülen és a güleinsták segítségével érte el, hogy Albánia nem süllyedt bele az 1990-es évek balkáni válságába és megúszta, hogy a délszláv háború átterjedjen az ország területére.
Az egykor ateista államban Gülenék komoly befolyást szereztek a kommunizmus bukása után újjászervezett oktatásban és a kultúrában, s a muszlim vallási vezetők is a gülenisták közül kerültek ki. Most viszont ez komoly gondot okoz Erdogannak, akit 1997-ben még tízhónapos börtönre ítéltek hazájában egy olyan vers idézése miatt, amely szerint a “dzsámik a laktanyáink, a kupolája a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink és a hívők a harcosaink”. A török államfő ugyanis most szélsőségességgel és terrorizmussal vádolja a gülenistákat, és Ankara mindenáron el akarja érni, hogy Albániában bezárják a hitszónokhoz köthető iskolákat és eltávolítsák a gülenista iskolai tanárokat és egyetemi oktatókat. A tét nem kicsi, Ankara szerint Albániában közel hétezer diák jár gülenista tanokat valló intézményekbe.
A több száz évig török uralom alatt lévő Albánia egyelőre csak részben teljesítette Erdoganék kéréseit: egy iskolát ugyan már bezártak, s Erdogan háttérmunkájának köszönhetően megpróbálták befolyásolni az idei albániai főmufti választást is, ám az utóbbi kísérlet kudarcba fulladt: a régi gülenista főmufti helyett egy másikat, Bujar Spahiut választották meg. A gülenisták elleni harc részeként gyakoriak a török vendégek Albániában, legutóbb Suleyman Soylu török belügyminiszter tárgyalt Tiranában, és győzködte Edi Rama miniszterelnököt a gülenisták elleni fellépés szükségességéről.
Erre már csak azért is szükség van, mert tiranai források szerint a tömeges letartóztatások elől menekülő törökök egy része Albániában talált menedéket. Többségük nem kért menedékjogot, hanem többé-kevésé illegálisan él a balkáni országban: attól tartanak, ha felhívják magukra a figyelmet, kiutasíthatják őket, mert Törökország nagyon komoly gazdasági szerepet is játszik Albániában: a törökök az egyik legnagyobb befektetők, török résztulajdonában van például az albán légitársaság is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország
Eddig 21 országból 104 személyt szállítottak Törökországba ugyanerre hivatkozva.
Egy társkereső céget is utolért a török puccskísérlet miatti megtorlás
Több mint száz ember kezén kattant bilincs, de csak egy részük dolgozott a cégnél, a többiek csupán a társaság nyilvántartásában szerepeltek.
