Egy asztalhoz ült Varga Judit igazságügyminiszter, Sophie in 't Veld holland liberális képviselő és Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem történelem tanársegédje, hogy Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról folytassanak le egy vitát. A beszélgetésről, amelynek moderátora Yoeri Albrecht holland újságíró volt, az Euronews számolt be.

Bevezetőjében Varga Judit azt mondta, kevesebb politikai figyelmet és több jogi elemzést igényel a jogállamiság kérdése, mert enélkül politikai eszközökre használják. Szerinte az EP-képviselők közül sokan nem is olvasták a Sargentini-jelentést, úgy szavaztak róla. Sophie in 't Veld szerint ez nem igaz, a képviselők alaposan megvitatták a jelentést, és a benne lévő állításokat.

A liberális képviselő szerint általánosságban nem a magyar emberekkel van vitájuk, hanem a magyar kormánnyal és Orbán Viktorral.

Egy kormánynak az országa teljes népét kell szolgálnia. Orbán pedig csak a támogatóit szolgálja ki

 - mondta in 't Veld.

Szó esett a magyar online médiáról is, ezzel kapcsolatban az igazságügyminiszter azt mondta, hogy nálunk az online média 80 százaléka kritikus a kormánnyal, a legnézettebb tévé (RTL Klub) és a legolvasottabb oldalak (az Indexet, a 444.hu-t, a hvg.hu-t és a 24.hu-t említette) tartoznak ezek közé elmondása szerint.

Amikor Varga a nyomtatott médiára tért volna át, a közönség hangos nevetésben tört ki az Euronews beszámolója szerint.

Laczó arról beszélt, hogy az Európai Unió is segítette az orbáni rendszer kiépítését az EU-s támogatásokkal, és az Európai Néppárt, melynek tagja a Fidesz, védelmet nyújtott a magyar kormánynak.

A vita parázsabb lett, amikor in 't Veld azt kérdezte, támogatnának-e egy átlátható mechanizmust a jogállamiságról. Varga válasza szerint nem támogatnának egy ilyen átlátható, mindenkire egyenlően érvényes mechanizmust, mert ez szerinte megszegi az uniós szerződéseket. Laczó közbevágva azt mondta, a Fidesznek nem kell megszegnie a törvényeket, mert meg tudja változtatni a törvényeket, szavait pedig a közönség tapssal jutalmazza.

Varga a későbbiekben elmondta, a CEU szerinte a saját akaratából távozott, majd javított, hogy nem is ment el, hiszen még működik Budapesten. In 't Veld szerint Magyarországnak nincs bevándorlási problémája, kivándorlási problémája van, Varga véleménye viszont az volt, hogy egyre többen mennek vissza Magyarországba, erre újabb nevetéssel reagált a közönség.

Miért van ez a kis ország állandóan napirenden?

- tette fel a kérdést Varga hangsúlyozva, hogy mennyire kicsi Magyarország az EU-n belül. Veld szerint részben azért, mert az EU számára fontosak a jogállami értékek. "Ezek az értékek számunkra is fontosak" - replikázott Varga.

A választási törvénnyel kapcsolatban Varga azt mondta, a Velencei Bizottság kérte, hogy változtassák meg, hogy legyen kiegyensúlyozottabb, de szerinte az ellenzék sikertelen volt, és csak ezért frusztráltak. Laczó szerint viszont a Fidesz saját hasznára változtatta meg a törvényt, ezért tudtak kétharmados többséggel győzni, miközben a voksoknak csak körülbelül a felét szerezték meg.

Miért nem fogadja el Európa, hogy van olyan ország, ahol a kormánynak többsége van? Mert például Belgiumban nincs soha ilyen többség. Mi tudjuk, hogy mi a magyar kultúra, nem kell egy mesterséges népességcsere, amit az áttelepítési politikával rákényszerítenek Magyarországra. Tiszteletet és toleranciát várunk

- hangsúlyozta Varga.

Hosszan vitázhatunk a diverzitásról, de egy dologban nincs igaza. Semmi sincs Magyarországra kényszerítve. Ott vannak az asztalnál, amikor törvényeket fogadnak el. Minden a szerződések szerint történik, amiket aláírtak

 - válaszolta Veld. Varga szerint az áttelepítési kvótát rákényszerítették Magyarországra, Veld viszont a szolidaritást hangsúlyozta, szerinte be kell fogadni azokat, akik menekülnek a szíriai háborúból, és ha a kereszténységről beszélnek, akkor ez is egy keresztény elv.

Ezután nézői kérdések következtek. Iván Júlia, a magyar Amnesty International volt igazgatója többek között a civilekről szóló törvényekről kérdezte Vargát, minthogy az ügyben kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. "Hogy lehet az állam ellenségének nevezni és listázni civileket, ez kompatibilis az EU-értékekkel?" – kérdezte.

Varga erre azt válaszolta, hogy soha nem mondta, hogy az állam ellenségei a civilek, véleménye szerint ez egy jogi vita, elmondása szerint ő sosem mondta, hogy a civilek fenyegetést jelentenének, de a jelenség, hogy külföldről finanszírozhatják ezeket a civileket biztonsági problémát jelenthet. A vita moderátora azt mondta, hogy a civilek fenyegetve érzik magukat, Varga szerint azonban erre nincs semmi okuk.

Miért nem akarnak kilépni az EU-ból, ha ennyi problémájuk van?

- kérdezte egy néző.

"Nincs sok problémánk, mi megfelelünk a szerződéseknek. Mi soha nem hibáztatunk másokat. A 7-es cikkely szerinti eljárás megosztja Európát, nem a lényegre fókuszálunk" -  mondta Varga.

A vita itt visszanézhető.

Iván Júlia a Twitteren is megosztotta gondolatait, egyik tweetjéből az derül ki, hogy egy demonstrációt is szerveztek az esemény elé, elsősorban az emberi jogokra hívták fel Varga figyelmét.

live from @DeBalie a debate on #Hungary in the #EU with @JuditVarga_EU & @SophieintVeld. we @amnestynl asked her when she is ready to talk about #humanrights in Budapest with our colleagues! #RuleOfLaw is important for many and the room is full! pic.twitter.com/8NgwF7zFuC

— Julia Ivan (@Juliivan_) November 14, 2019