szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy múlt héten robbant hamis tanúzási ügy miatt kezdeményeztek bizalmi szavazást Sebastian Kurz ellen. Az osztrák ellenzék többsége elutasította a felvetést, megvárnák az ügyben zajló vizsgálat végét.

Nem csatlakozott a többség a bécsi parlament hétfői rendkívüli ülésén az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által Sebastian Kurz kancellár (Osztrák Néppárt, ÖPV) ellen benyújtott bizalmatlansági indítványhoz. Mivel egyetlen másik ellenzéki párt sem támogatta a kezdeményezést.

A bizalmatlansági indítványt azt követően kezdeményezték, hogy az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) a múlt héten hamis tanúzás gyanújával indított vizsgálatot a kancellár ellen. Az ügyben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) tett feljelentést, a gyanú szerint Kurz az Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt hazudott.

Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán - és azóta többször is - hangoztatta, elképzelhetetlennek tartja, hogy elmarasztalják az ügyben. Mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon.

Az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, amelyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.

Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmidnek az ÖBAG állami holding élére történt kinevezésekor. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.

Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Utóbbiak úgy vélik, a bizalmatlansági indítvánnyal meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.

A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG360 hvg360

Süddeutsche Zeitung: Tarthatatlan az osztrák kancellár helyzete

A legnagyobb német lap szerint a nagy kérdés az, meddig maradhat még posztján az osztrák kancellár, miután hamis tanúzás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellene a gazdasági bűncselekményekkel, illetve korrupcióval foglalkozó államügyészség. Egyáltalán nem biztos persze – teszi hozzá a Süddeutsche Zeitung –, hogy el is ítélik, ám helyzete tarthatatlanná vált.

HVG360 hvg360

Süddeutsche Zeitung: Kurz Orbánt másolja

Ausztria a legjobb úton van afelé, hogy kövesse a magyar és a lengyel példát, azaz kiüresítse a jogállamot. Erre hívja fel a figyelmet a legolvasottabb német újság kommentárja, miután az osztrák Alkotmánybíróság kénytelen volt a köztársasági elnök segítségét kérni, mert a pénzügyminiszter nem volt hajlandó kiadni a törvényhozás vizsgáló bizottságának az Ibiza-botránnyal kapcsolatos aktákat.