Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem tervezzük atomfegyverek tárolását Svédországban - mondta Peter Hulquist hadügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is “semleges és békére törekvő állam Svédország”, de Oroszország Ukrajna elleni támadása Ukrajna ellen “alapvetően megváltoztatta a helyzetet egész Európában”.
Miért akar Svédország belépni a NATO-ba? “Azért, mert akkor NATO-intézmények lennének svéd földön, és ez elriasztó hatású lenne az oroszok számára.” A változást elsősorban az jelentené, hogy NATO hadgyakorlatokat szerveznének Svédország területén.
“A NATO-tagsággal magasabb lesz az a küszöb, amely az orosz fenyegetéssel szembenáll” - hangsúlyozta Svédország hadügyminisztere.
Az ukrajnai háborúról szóló összes szombati hírünk ide kattintva érhető el.
