szerző:
Folk György (EUrologus) / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ukrajna támogatása megosztotta az államfőket csúcstalálkozójuk második napján Brüsszelben – annak ellenére, hogy a vonatkozó, költségvetést érintő döntések decemberben lesznek csak aktuálisak.

A találkozó második napján megosztotta az uniós vezetőket az Ukrajnának folyósítandó segélyek és támogatás kérdése. (Az első nap fejleményeiről itt olvashatja el cikkünket)

A Magyar Rádióban péntek reggel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnök úgy fogalmazott ugyan, hogy az „Európai Unió stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban „megbukott", és a blokknak egy B tervet kell kidolgoznia, mivel az ukránok nem fognak győzni a fronton”.  Orbán mellett Szlovákia élére csütörtökön beiktatott Robert Fico is arról beszélt, hogy Pozsony ezentúl csak „humanitárius segélyt” hajlandó támogatni Ukrajnának. Fico érvként azt hozta fel Facebook-oldalán, hogy Ukrajna „nagyon korrupt”.

Keményen visszaszólt ellenben az utolsó uniós csúcstalálkozóján Luxembourgot képviselő Xavier Bettel miniszterelnök Orbánnak, aki zsarolást lát a magyar kormányfő vonatkozó tárgyalási stratégiájában.

Magyarországnak nem kellene meghiúsítania az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatásról szóló uniós döntéshozatalt, hogy feloldja a saját befagyasztott uniós pénzeszközeinek zárolását

– fogalmazott péntek reggel a luxemburgi miniszterelnök.

„Nem mondhatják azt: ha ti pénzt akartok Ukrajnának, mi pénzt akarunk magunknak. Nem lehetünk Orbán úr túszai, és meggyőződésem, hogy pozitív megoldást fogunk találni" – mondta Bettel.

A csúcsot végén az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen fura közjátékba került, amikor arra kérdésre kellett válaszolni milyen volt Orbánnal az egyeztetése. Von der Leyen hangsúlyozta, nem volt bilaterális egyeztetése a kétnapos találkozó során. Az EB elnöke előbb nagyot mosolygott, majd Michelre pillantott oldalra és visszakérdezett, hogy egy konkrét téma kapcsán kérdezi-e az újságíró, mit beszélt Orbánnal. Amikor a zsurnaliszta hozzátette arra kíváncsi, a kormányfők mit szóltak Orbán Viktor múlt heti Putyin orosz elnökkel tartott találkozójához, azt mondta: „Európa vezetői egyetértenek abban, hogy a kormányfők szuverenitása kérdésen felül áll”. Ennek ellenre az EB elnöke szerint az is elvárt, hogy a vezetők egymás felé transzparens, elszámoltatható és egyenes módon kommunikáljanak harmadik országok vezetőivel történt tárgyalásaikról is.

Kevésbé volt árnyalt a francia elnök Emmanuel Macron, aki Orbán kapcsán a csúcs végén úgy fogalmazott a francia sajtónak beszélve:

„Úgy gondolom, hogy Orbán Viktor vagy mások beszédeiben nagyon gyakran elhangzik a Brüsszel és Moszkva közötti összehasonlítás. Volt már alkalmam ezt elmondani neki, és itt is nagyon ünnepélyesen megismétlem. Van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy Brüsszel nem szállta meg Magyarországot vagy az Európai Uniót. Magyarország szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz. Ebből nagy haszna származott. Amióta csatlakozott, azóta jól jár. És a magyar embereknek sokkal jobb az életük, amióta csatlakoztak a mi Európánkhoz. De ez egy szuverén döntés" – érvelt Macron. Hozzátette, hogy szerinte egyáltalán nem kell megtiltani egy állam- vagy kormányfőnek, hogy találkozzon ezzel vagy azzal a másik vezetővel. „Amit én kérek, tiszteletből és lojalitásból, az az, hogy előzetesen egyeztessünk, hogy utána egyeztessünk, és hogy – különösen az Oroszországgal kialakult helyzetben – ne használjuk fel a kétoldalú kapcsolatainkat arra, hogy olyan dolgokról tárgyaljunk, amelyek gyengítenék az egységünket" – fogalmazott.

Emlékezetetőképpen, az EU vezetői idén tavasszal tettek javaslatot a 2021-2027-es 1100 milliárd eurós többéves uniós költségvetés módosítására, melyre a Covid-költések és az Ukrajnának folyósított segélyek máris erősen rányomták a bélyegüket. Az EB módosító javaslata szerint – melyről decemberben kell döntést hoznia az államfőknek – 50 milliárd euróval fejelnék az Ukrajnának folyósított összegeket, de jutna 15 milliárd a migráció kezelésére is. További 20 milliárd eurót (melyet az EU békekeretéből költenének) katonai segítségnyújtás címen juttatnának a kijevi vezetést segítendő az orosz támadások elleni védekezésre. Az Ukrajnának folyósítandó pénzek közül azonban 17 milliárd lenne segély, a többi 33 milliárd viszont visszatérítendő hitel formájában érkezne.

Ennek megfelelően hiába igyekszik kommunikációjában összemosni az ukrán támogatás kérdését a terrorizmus és migráció elleni pénzekkel Orbán Viktor – a belga miniszterelnök Alexander de Croo úgy fogalmazott a kérdés megvitatás után, hogy „majdnem mindenki egyetértett abban, folytatni kell Ukrajna segítését”.

A múlt heti brüsszeli terrortámadás – melynek két svéd állampolgár esett áldozatul – nyomán az EU-csúcs következtetéseiben a stockholmi kormány megpróbálta a terrorizmusra vonatkozó bekezdést módosítani. Diplomaták szerint Svédország a terrorizmus és a migráció közötti szorosabb kapcsolatot szorgalmazta a szövegben, azt azonban mások mellett a luxembourgi és a portugál kormány is visszautasította.

Még mindig gond az infláció és a gazdaság lassuló kilábalása

Charles Michel tanácselnök a csúcstalálkozó végén tartott zárósajtótájékoztatón úgy fogalmazott „kiemelten egyeztettek a versenyképesség ügyében”, látva a továbbra is magas inflációt és lassuló gazdaságélénkülést. Michel szerint az unió vezetői teljes mértékben elkötelezettek a gazdasági térség versenyképességének fokozása mellett rövid és hosszú távon is. Ehhez a befektetéseket, az energiapolitikát és a kkv-k támogatását nevezte meg prioritásokként.

Az euróövezetre vonatkozó csúcstalálkozó következtetések annak ellenére méltatták a közös piacot használó országok gazdaságainak ellenálló képességét, hogy kimondták a növekedés üteme csökkent, miközben az infláció továbbra is komoly gondot jelent.

Már a soron következő decemberi EU-csúcs felé kacsingatva az eurócsoport találkozójának dokumentuma leszögezi, a „gazdaságpolitikáink folyamatos összehangolása továbbra is alapvető fontosságú egy fenntartható és inkluzívabb növekedés megteremtéséhez”. Utóbbiban pedig alapvető szerepet játszik a nemzeti büdzsék és monetáris politikák szoros koordinációja.

A jelenleg a tanács és az EP közti tárgyalásokon egyeztetett tőke- és pénzpiacok jövőjéről, valamint a magánszektor beruházásainak megújításáról és fokozásáról szóló javaslatról csak helyzetjelentést kaptak a huszonhetek vezetői. Ugyanígy tettek a digitális euróval kapcsolatos közös jogalkotási munka kapcsán is, melyet a pénzügyminiszterek az Európai Bizottság által előterjesztett egységes valutacsomag és az Európai Központi Bank 2023. október 18-i határozata kapcsán beszéltek át péntek reggel Brüsszelben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!