Túlélte az ellenzék bizalmatlansági indítványát a bukaresti kormány
Legközelebb ősszel lesz lehetőségük újabb indítványt előterjeszteni.
MTI/hvg.hu
A kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén a kormány menesztésére 147 képviselő és szenátor szavazott, egy ellenszavazat volt, a kormánypártok képviselői és szenátorai pedig nem járultak az urnához. Az indítványt eredetileg 155 honatya kezdeményezte. A kabinet megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, 233 voksra lett volna szükség.
Az indítvány elvetése nyomán a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével decemberben alakult kormány ellen az őszi ülésszakig nem lehet újabb bizalmatlansági indítványt a parlament elé terjeszteni.
Az indítványt a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) kezdeményezte Nordis-kormányfőnek távoznia kell, a románoknak elegük van a megaláztatásból címmel, arra utalva, hogy Ciolacu, a PSD több vezetője az ügyfeleit megkárosító, csődbe ment Nordis ingatlanfejlesztő által magánrepülőgéppel lebonyolított luxusutazásokon vett részt 2022-ben.
A parlamenti vita idején az AUR, az SOS és a POT bekiabálásokkal, léggömbök szándékos kipukkasztásával keltett hangzavart, de a kormányoldal is hangoskodással tiltakozott az ellenzéki vádak ellen. Az ellenzéki szónokok korruptnak nevezték a kormányt, amelynek legitimitását is vitatták, arra hivatkozva, hogy egy “lejárt megbízatású elnök”, Klaus Iohannis nevezte ki.
Marcel Ciolacu kormányfő parlamenti beszédében éles ellentámadást intézett az indítvány kezdeményezői ellen, akik szerinte csak a botrányokból, rombolásból, és gyűlöletkeltésből élnek, de semmilyen országprojektet nem tudnak ajánlani Románia számára, esetleges választási győzelmük pedig káoszba döntené az országot.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a kormánybuktatást kezdeményező „szélsőséges parlamenti erők a fasiszta Calin Georgescu államfőjelölt népszerűségét kihasználva”, a közösségi médiában álhíreket terjesztve próbálnak politikai tőkére szert tenni.
Antiszemita, nacionalista volt, pogromokat hajtott végre, a totalitárius államban hitt és a terror vezérelte a román Vasgárdát és vezérét, Corneliu Codreanut. A minapi romániai elnökválasztás első fordulójában a mozgalommal azonosuló Calin Georgescu került az élre, akinek gyanús kampánymanipulációi miatt az alkotmánybíróság törölte az eredményt, így a cikkünk megjelenésének napjára kiírt második fordulót nem tartották meg.
Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én lebonyolított első fordulóját, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi, valószínűleg orosz beavatkozás segítette a legtöbb szavazatot összegyűjtő Calin Georgescut, akit napokban előállítottak és az ügyészségre vitték kihallgatásra.
Az oroszbarát politikus előállításával párhuzamosan Románia-szerte házkutatásokat tartottak, a rendőrök fegyvereket és rengeteg pénzt találtak.
A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én tartják meg, és amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.