Oroszország készen áll a megállapodásra az ukrajnai háború lezárásáról, de a megállapodás bizonyos elemei „finomhangolásra” szorulnak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a CBS News amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban, melyet az MTI ismertetett.
Az orosz diplomácia vezetője egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy a békefolyamat a jó irányba halad. Az amerikai féllel zajló tárgyalások részleteivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „másokkal ellentétben” Oroszország soha nem beszél a nyilvánosság előtt a tárgyalások részleteiről, mert akkor az egyeztetések „elveszítenék a komolyságukat”.
A csütörtökön felvett interjúban Szergej Lavrov a múlt héten végrehajtott orosz légicsapással kapcsolatban hangoztatta, hogy Oroszország Ukrajnán belül csak katonai célpontokat támad, vagy olyan polgári célpontokat, amelyeket az ukrán hadsereg is használ. Amennyiben a célpont az ukrán hadsereg által is használt terület, akkor a védelmi miniszternek és a hadszíntéren tartózkodó katonai vezetőnek joga van támadást elrendelni” – tette hozzá.
A Krímre vonatkozóan az orosz külügyminiszter – utalva Donald Trump megjegyzésére, hogy az nem témája a tárgyalásoknak – kijelentette, hogy azért nem része az egyeztetéseknek, mert „Oroszország nem tárgyal saját területéről”.
Az orosz erők által megszállt ukrajnai területen működő zaporizzsjai atomerőmű jövőjéről – az amerikai részről felvetett amerikai-ukrán közös működtetéséről szóló elképzelésekkel kapcsolatban – Lavrov azt mondta hogy az erőmű az orosz Roszatom felügyelete alatt „jó kezekben van”, és nem lát lehetőséget a változásra ebben. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség folyamatos felügyelete is biztosított.
Szergej Lavrov a háború során orosz felügyelet alá került, ukrán állampolgárságú gyermekekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülők és hozzátartozók jelentkeznek értük, Oroszország visszajuttatja őket hozzájuk. Azt mondta, hogy Katar és Szaúd-Arábia közreműködésével rendszeresen kerülnek vissza gyermekek ukrán rokonaikhoz. Az orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az orosz fél akár a fegyverzetkorlátozásról szóló tárgyalások felújítására is készen áll az Egyesült Államokkal, ugyanakkor kifogását hangoztatta amiatt, hogy amerikai stratégiai dokumentumok „ellenfélként” szólnak Oroszországról.
Az orosz-amerikai kapcsolatok helyzetére vonatkozóan Szergej Lavrov kijelentette, hogy „mindig pártoljuk a találkozókat olyanokkal, akik készen állnak a párbeszédre”. Üdvözölte az Egyesült Államok és Irán közötti párbeszédet, felajánlotta a tárgyalásokhoz Oroszország segítségét, de hangsúlyozta, hogy Moszkva azt kívülálló szereplőként, a két ország ügyének tekinti.
Megszólalt Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki szerint a béke közelebb van, mint korábban bármikor. Az NBC-nek kifejtette, hogy a tűzszünetről és békéről szóló folyamatban az utolsó lépések a legnehezebbek, de hangsúlyozta, hogy ezeknek hamarosan meg kell történniük. A következő hetet kulcsfontosságúnak nevezte, és ismét kilátásba helyezte, hogy előrelépés hiányában az Egyesült Államok megfontolja, hogy a jövőben „más ügyekre fókuszáljon” a béketeremtés helyett.
Rubio az orosz és az ukrán fél realista megközelítését sürgette, mint fogalmazott
vannak dolgok, amelyeket Oroszország akar, de nem fog megkapni, és vannak olyan dolgok, amelyeket Ukrajna akar, de nem fog megkapni.
Michael Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megismételte, Trump elégedetlen a békefolyamat haladásával és mindkét oldal – az ukrán és orosz fél – hozzáállásával.
