Tetszett a cikk?

Vasárnap tartják lengyelországi elnökválasztás második fordulóját, amelynek eredményén Donald Tusk kormányának a sorsa is múlik, mert egy továbbra is vele szemben álló államfővel nem tudja megvalósítani 2023-as választási programját.

Kezdettől világos volt: sorsdöntő a mostani elnökválasztás. A május 18-i első fordulóból ketten jutottak tovább: Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Koalíció (KO) jelöltje (6,1 millió szavazat, 31,3%) és a formálisan független civil jelöltként indított, de valójában a 2023 előtti jobboldali kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) által kitalált és támogatott Karol Nawrocki történész (5,8 millió, 29,5%).

Karol Nawrocki
AFP / Wojtek Radwanski

A különbség sokkal kisebb lett a vártnál, az ország teljesen kettészakadt. A szélsőjobboldali jelöltek – Slawomir Mentzen libertáriánus üzletember és a nyíltan antiszemita, provokatív fellépésű Grzegorz Braun filmrendező – együttesen 21,1%-ot kaptak, ami Nawrocki támogatóival együtt 50 százalék fölötti jobboldali eredményt jelent. Ha ez parlamenti választás lett volna, a kormány elvesztette volna többségét.

Ebből az következett, hogy a jobbközép, liberális, baloldali erőknek erősen össze kell fogniuk, ha Trzaskowski győzelmét akarják, és mozgósítaniuk kell azt a több mint 2 millió 2023 őszi támogatójukat, aki most vagy otthon maradt (a részvétel az akkori 74%-kal szemben ezúttal 67% volt), vagy elpártolt tőlük. Vagyis az semmiképp se elég, hogy a kormány három kisebb pártja – a Parasztpárt, a Lengyelország 2050 és az Új Baloldal –, amelyeknek az együttesen 9,2% szavazatot szerzett jelöltjei kiestek az első fordulóból, rögtön beállt Trzaskowski mögé. Neki mindenképp gesztusokat kellett tennie például azoknak a fiataloknak, akiknek a körében Mentzen győzött, és akik feltehetőleg nem a jelölt antiszemita vagy az abortuszt még a megerőszakolt nők esetében is elutasító nézetei miatt szavaztak rá, hanem mert helyeslik az állam szerepének csökkentését, a szabályok egyszerűsítését. Ezért bár a varsói főpolgármester megígérte, hogy aláírná az abortusztilalmat enyhítő törvényt, ha az megszületne, egy sor más baloldali követelésről óvatosan nyilatkozott. Ellenfele vádjait elutasítva, hogy ő elárasztaná az országot illegális migránsokkal, az új német kormánnyal szemben is képviselte az uniós migrációs paktum elutasítását, amit megkönnyített, hogy ebben a mostani lengyel kormány is egyetért az előzővel és a magyarral.

Ugyanez a helyzet az uniós zöld megállapodással, az ukrán gabona beengedésével.

Mindennek máris látszik az ellenhatása: a jelölt törzsszavazóinak egy része elkeseredett, csalódott, és nem fogadja el, hogy a jobbfelé kacsingatás csak taktika. A 4,9%-nyi támogatást szerzett Adrian Zandberg, akinek Razem (Együtt) nevű szélsőbaloldali pártja másfél éve a koalíció tagjaként jutott a parlamentbe, de a frakció egy része ott ellenzékbe vonult, most nyíltan azt mondja: mindkét megmaradt jelölt rossz. Támogatói inkább nem szavaznak vasárnap, elegük van abból, hogy „a kisebbik rosszra” kell szavazni.

Rafal Trzaskowski kampányplakátja
AFP / NurPhoto / Aleksander Kalka

Ezzel szemben Nawrocki, a szintén PiS-jelöltként megválasztott mostani elnöknél, Andrzej Dudánál láthatóan radikálisabb jobboldali jelölt, aki építhet arra, hogy támogatói teljesen érzéketlenek az őt érő bírálatokra, kevéssé érezte szükségét annak, hogy az ellenfél szavazóinak gesztusokat tegyen. Legfeljebb azt pendítette meg, hogy elfogadná az élettársi kapcsolatos jogi rendezését (nem a melegek, hanem mindenki esetében). De elsősorban Mentzennel és híveivel barátkozott (és kevésbé feltűnően, de Braun szavazóival is, neki e két szavazói csoport átállása bőven elég lenne a győzelemhez), és a vállalkozó saját Youtube-csatornáján valósággal egymás karjába borultak.

Mindez felerősíti azt a félelmet, hogy ha Nawrocki elnökké választása az örökös vétókkal – hiszen ő azt hirdeti, hogy az államfőnek a kormány ellensúlyát kell jelentenie, bár erről a lengyel alkotmány nem tud – a Tusk-kormány bukásához és új parlamenti választáshoz vezetne, az a PiS és a Mentzen vezette Konföderáció koalícióját hozhatná, amitől eddig a PiS ódzkodott. Nawrocki viszont – már csak a két nagy párt váltógazdálkodását elutasító Mentzen-szavazók miatt is – Kaczynskiéktól elhatárolódva azt hirdeti, hogy ő nem a PiS politikájának folytatója, bár kampányát a PiS szervezi és fizeti.

Mentzen, az első forduló 3. helyezettje hirtelen főszereplővé vált a második forduló előtt, mert hozzá Trzaskowski is elment, de ő, bár barátságos hangon, határozottan vitába szállt vele. Például kiállt Ukrajna NATO-tagsága mellett, és közölte, hogy aláírná a gyűlöletbeszédet büntető, Duda által megvétózott törvényt, mert az nem az alkotmányos véleményszabadságot korlátozza. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem írna alá mindent, amit a hozzá közel álló többség elébe tesz. Kérdés, hogy ez a Mentzen-párti célközönség mekkora részének meggyőzésére volt elég.

Slawomir Mentzen
AFP / NurPhoto / Aleksander Kalka

A két jelölt közvetlenül is vitázott egymással a köztévében. Trzaskowski jó pontokat szerzett azzal, hogy sosem hagyta magát kizökkenteni a nyugalmából, államférfiként sikerült fellépnie. Nawrockit viszont segítette, hogy kormánytisztség nélküli, de kormánypárti ellenfelét könnyen felelőssé tudja tenni a kormány minden valós vagy ráfogott hibájáért. Nem ártott neki, hogy kiderült: ifjú sportolóként újnáci bűnözőkkel barátkozott, és részt vett magyarul is ustawkának nevezett szurkolói bunyókban, sőt az sem, hogy állítólagos tanúk szerint fiatal korában egy szálloda biztonsági őreként prostituáltakat vitt a vendégeknek. Ilyen hírekre utalva Tusk odáig ment a vasárnapi nagygyűlésen, hogy „közönséges gengszterek akarnak hatalomra jutni”, de a „hívők” legyintenek: mindez a kormány rágalma. Sőt, ezek a vádak, akár igazak, akár nem, a hangoztatóikra is visszaüthetnek.

Fontos tudni: az új elnök csak augusztus 6-án lép hivatalba – addig még Andrzej Duda az államfő –, és megválasztását előbb a Legfelső Bíróságnak meg kell erősítenie. Ott az erre hivatott testület élére a mostani államfő egy olyan katolikus fundamentalista szervezet, az Ordo Iuris tagját nevezte ki, amely az abortuszon kívül a fogamzásgátlást, a szexuális nevelést és a válást is szeretné betiltani.

Csakhogy a Legfelső Bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közügyi kollégiumát, amelynek az élére került az említett Krzysztof Wiak, a jelenlegi többség nemzetközi bíróságok ítéleteire is hivatkozva nem tartja legitimnek, mert az összes tagját a politikai alapon összeállt Országos Bírósági Tanács ajánlására nevezte ki Duda elnök.

Ez még akkor is dilemmát jelenthet, ha Trzaskowski győz, és ezt az említett bírói testület jóváhagyja. De ha nem, vagy ha Nawrocki győzelmét hagyja jóvá, ám ezt a kormánytöbbség nem fogadja el, abból beláthatatlan alkotmányos válság alakulhat ki. Ezért lenne fontos mindkét oldalnak, hogy ne hajszálnyi, hanem félremagyarázhatatlan többséggel győzzön, aki győz. Egy biztos: ha augusztus 6-án nincs feleskethető új elnök, az ideiglenes államfő hivatalból az elnökválasztáson leszerepelt Szymon Holownia képviselőházi elnök lesz.

Nyitóképünk forrása: AFP / NurPhoto / Aleksander Kalka

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!