Krzysztof Wiak a Legfelső Bíróság rendkívüli felülvizsgálati és közügyi kollégiuma élére került. Ez a testület jogosult megvizsgálni az elnökválasztás lefolyásával kapcsolatos esetleges panaszokat, és dönteni a választás érvényességéről.

Az eredményt a szavazatok összeszámlálása alapján az Állami Választási Bizottság állapítja meg, amelyben a kormánypártoknak van többségük. Ezt a korábbi jobboldali többségű parlament változtatta meg így – azelőtt csak független bírákból állt a bizottság –, de a mostani kormánypártok örömmel élnek ezzel. Viszont ha a választópolgárok részéről panaszok érkeznek, akkor a Legfelső Bíróságé a döntő szó. Eddig ugyan még soha nem volt példa arra, hogy a Legfelső Bíróság helyt adott volna bármilyen panasznak, a jogkör formálisnak tűnt. A mostani kiélezett politikai légkörben azonban nem nehéz panaszok ezreit beküldetni és zavart okozni.

A kinevezéssel két gond van: maga a testület és a személy. A Legfelső Bíróság új kollégiuma kizárólag a politikai összetételű Országos Bírósági Tanács ajánlására kinevezett tagokból áll, ezért a mostani többség alkotmányellenesnek tartja és nem ismeri el, hivatkozva az Európai Unió Bíróságának és az Európai Uniótól független Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteire, amelyek szerint a 2018 óta kinevezett bírók nem felelnek meg a függetlenség követelményének. Az Országos Bírósági Tanácsba ugyanis a bírók képviselőit azóta nem maguk a bírók választják, hanem a parlament, tehát politikusok, sima többséggel. A testületet azonban minden tiltakozás ellenére 2022-ben újraválasztották, és Andrzej Duda köztársasági elnök ragaszkodik ahhoz, hogy minden kinevezése alkotmányos, amelyet e testület javaslatára tett.

A mostani parlamenti többség megpróbálkozott egy törvényjavaslattal, amely szerint ne a rendkívüli felülvizsgálati kollégium döntsön az elnökválasztás érvényességéről, hanem a Legfelső Bíróság legrégibb – tehát 2018 előtt kinevezett – tagjai. Ez megfelelne az alkotmánynak, amely csak a Legfelső Bíróságot nevezi meg, nem az azon belüli szervezeti egységet, és kihúzná a probléma méregfogát. Csakhogy ezt Duda elnök szinte bizonyosan megvétózza.

Krzysztof Wiakkal, az új kollégiumi elnökkel pedig az a gond, hogy az Ordo Iuris nevű ultrakonzervatív katolikus szervezet tagja, részt vesz annak „tudományos tanácsában”. Ez, ahogy a HVG már 2021-ben ismertette, „az egyház társadalmi tanításának” terjesztését tartja hivatásának, és az abortuszon kívül a fogamzásgátlást, a szexuális nevelést és a válást is szeretné betiltani. Ugyanakkor élesen fellép az ellenvéleményekkel szemben: például büntetőfeljelentést tett baloldali politikusok ellen „Szent II. János Pál jó híre védelmében”, akik az egykori lengyel pápát bírálták, mert nem lépett fel elég keményen a pedofil papokkal és az őket fedező püspökökkel szemben.

Ezzel a szervezettel áll szoros kapcsolatban a súlyos bűncselekményekkel vádolt, de Magyarországon menedékjogot kapott Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes. Mint a Népszava a VSquare elemzése nyomán bemutatta, jelentős részben az Ordo Iuris anyagaiból készült az Alapjogokért Központnak az az irománya, amelyre a magyar kormány alapozta a menedékjogi döntést, és amelyre hivatkozva azóta is temeti a lengyel jogállamot.

Az a kérdés tehát, hogy biztosan rendben lebonyolítható-e a lengyel elnökválasztás, ha a parlamenti többség által illegitimnek tartott bírói testület egy katolikus fundamentalista főbíró vezetésével döntheti el az érvényességét. Sok lengyel elemzőnek kétségei vannak. Sok múlik persze azon, hogy mennyire lesz egyértelmű, nagyarányú a győztes eredménye.

Az elnökválasztást május 18-án és – második forduló esetén – június 1-jén tartják. Hivatalba augusztus 6-án lép a megválasztott államfő.

Nyitóképünkön Andrzej Duda. Fotó: AFP / dpa Picture-Alliance / Jens Buttner