Litvánia és Finnország jövőre gyalogsági aknák hazai gyártását kezdi meg saját maga és Ukrajna ellátására, mivel Oroszország katonai fenyegetést jelent számukra – közölték a két NATO-tagállam tisztviselői a Reuters hírügynökséggel.
Az Oroszországgal határos két ország már korábban bejelentette, hogy kilép az aknák használatát tiltó Ottawai Egyezményből, és a tisztviselők szerint a gyártás a hat hónapos kivonulási folyamat lezárultával megkezdődhet.
Három másik NATO- és európai uniós állam – Lengyelország, Lettország és Észtország – szintén kilép a szerződésből, mind arra hivatkozva, hogy Oroszország ukrajnai háborúja egyre nagyobb biztonsági kockázat. Utóbbi három ország azonban a gyártásról még nem nyilatkozott, de lengyel és lett tisztviselők jelezték, hogy szükség esetén ők is gyorsan el tudják kezdeni. Észtország pedig lehetséges opcióként tekint erre a jövőben.
A balti államok és Lengyelország után Ukrajna is bejelentette nemrég, hogy kilép az 1997-es egyezményből, hogy jobban meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben, amely nem részese a szerződésnek. Mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy a háború során gyalogsági aknákat használt.
Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált.
A gyalogsági aknák érintésre, rezgésre vagy drótkötélre robbannak fel, a katonák mellett a civilekre is komoly veszélyt jelentenek, mivel gyakran a konfliktusok befejezése után is a földben maradnak. A gyalogsági aknák jelentette veszélyről, illetve az eltávolításukról nemrég egy aknamentesítő szakemberrel beszélgettünk:
Az Ottawai Szerződésből kilépni szándékozó öt NATO-ország azt állítja, hogy békeidőben nem fognak aknamezőket létrehozni, de tárolni fogják az aknákat, hogy ha fenyegetve érzik magukat, gyorsan bevethessék azokat.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay
