Az aknák évtizedekkel a háborúk után is pusztítanak, és nem a katonák, hanem a civilek közt. Bár a taposóaknák a világ nagy részén tiltott fegyvernek számítanak, az orosz–ukrán háború miatt egy sor európai ország lépett ki az aknatelepítést szabályozó egyezményből. Andrássy Zita, a konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítő beszélt nekünk munkája veszélyeiről, az aknák kegyetlen logikájáról, és arról, mi a helyzet ma Ukrajnában.
Ukrajna most döntötte el, hogy kilép a taposóaknák használatát tiltó Ottawai Egyezményből. Az orosz–ukrán háború közepette pedig már korábban így tett Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország is. De mielőtt ennek a jelentőségéről kérdeznélek, beszéljünk arról, mi az az akna, és miért olyan veszélyes.
A mi szervezetünk szárazföldi, tankelhárító és személy elleni aknákkal, valamint egyéb fel nem robbant lőszerekkel foglalkozik. Az egyezmény ezen belül a személy elleni aknákat szabályozza, amelyeknek a legismertebb fajtája a taposóakna. A klasszikus taposóakna célja valóban rettentően cinikus és szomorú. Azt úgy tervezik, hogy megsebesítse a katonát, de ne ölje meg azonnal. Miért? Mert egy sebesült katonát ki kell szállítani a harcmezőről, foglalkozni kell vele, az ellátása rengeteg pénzbe kerül, és hosszú távon ez jelentősen rombolja a morált mind a hadseregben, mind a civil lakosság körében. A sérült katona sokkal drágább, mint a halott.
Andrássy Zita
HALO Trust / Andrássy Zita
Az akna előállítása ugyanakkor olcsó, és ha egyszer telepítették, akkor nagyon sokáig hatásos is. Tehát amiket Kambodzsában leraktak 40 évvel ezelőtt vagy Afganisztánban a kilencvenes években, azok ma ugyanúgy felrobbanhatnak, megsebesítve vagy megölve bárkit, aki rájuk lép, legyen az civil vagy katona.
Az aknamezők telepítése praktikus és hatékony módszer lehet egy háborúban. Amikor reguláris hadsereg telepít aknamezőt, általában készítenek térképet, illetve pontosan feljegyzik, hogy mit és mennyit telepítettek, így biztosítva, hogy a konfliktus végén azt el tudják távolítani. De mivel olcsó és hatásos fegyver, nem csak reguláris hadseregek használják. Kambodzsában gyakorlatilag rabszolgamunkával telepítettek aknamezőket, és ott aztán senki nem rajzolt semmilyen térképet.
A világon sokan haltak meg, sérültek meg aknák miatt, és a kilencvenes években el is kezdődött az Ottawai Egyezmény előkészítése, de nem nagyon haladtak a tárgyalások, épp az olyan aktív konfliktusok miatt, mint ami Jugoszláviában folyt.
Ekkor jött Diana hercegnő, és nagy lendületet adott a kezdeményezésnek. 1997 januárjában Angolába látogatott, ahol az aknamentesítők kivitték egy aknamezőre is. Mármint arra a részére, amit már megtisztítottak. Ott találkozott olyan gyerekekkel, akik aknák miatt vesztették el a végtagjaikat. Dianát nagyon megrázta, amit látott, és intenzív kampányba kezdett az aknák tiltásáért. A világ jó része neki köszönhetően szerzett tudomást az aknák veszélyéről, és ez jelentős lökést adott annak, hogy megszülessen az egyezmény.
Miért lényeges, és egyáltalán mi az Ottawai Egyezmény?
Az Ottawai Egyezmény (hivatalos nevén: „Egyezmény a taposóaknák használatának, készletezésének, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről”) célja, hogy megvédje a civil lakosságot az aknák okozta szenvedéstől. Az egyezményt 1997-ben fogadták el, és azóta több mint 160 ország írta alá. Az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Irán és Észak-Korea meg Dél-Korea nem.
Az aláírók vállalták, hogy nem gyártanak, nem használnak, nem tárolnak taposóaknát, megsemmisítik a meglévő készleteiket, felszámolják az aknamezőket, és segítik az áldozatokat. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez az egyezmény csak a személy elleni, az áldozat által beindított aknákra vonatkozik. Ez egy humanitárius egyezmény, nem hadászati. Ezért különösen aggasztó, ha országok lépnek ki belőle. Bár remélem, hogy ez a lépés inkább politikai nyomásgyakorlás vagy egyfajta jelzés, mintsem azonnali szándék a taposóaknák telepítésére, az egyezmény célja épp az lenne, hogy senki ne használjon ilyen fegyvert.
HALO Trust / Andrássy Zita
Milyen aknákkal foglalkozik szervezete, a HALO Trust?
Alapvetően mindennel foglalkozunk, ami fegyveres konfliktus után hátrahagyott robbanószerkezet, és veszélyt jelent a civil lakosság életére vagy testi épségére. Ezek egyenként is egy hosszú beszélgetés témái lehetnének, úgyhogy térjünk vissza az aknákra.
Fontos különbséget tenni a személyek és a járművek elleni vagy tankelhárító aknáktól, utóbbiak csak nagyobb súlyra aktiválódnak, és általában egy ember alatt nem robbannak fel.
