A dán modell kreatív módszereit készül bevetni az EU a migráció megfékezésére

Az EU soros elnöke, Dánia belevágott a blokk migrációs politikájának reformjába. A jelszó: kívül tágasabb. Az e témában korábban liberális Dánia az utóbbi években Európa egyik legkeményebb rendszerét építette ki, amit most az egész unióra kiterjesztene. De hiába sodródik Európa egyre nagyobb része a magyar nézőponttal hasonló platformra, Orbánék így is egyedül vannak.

A dán modell kreatív módszereit készül bevetni az EU a migráció megfékezésére

„Ami a mi lakosságunk számára már hosszú évek óta általános nézet, az mára az európai politikusok körében is mainstreammé vált.”

Így summázta Európa migrációs attitűdjének fordulását Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Európai Parlamentben elmondott beszédében, amikor júliusban átvette országa nevében a soros elnökséget. A kontinens egyik legszigorúbb migrációs politikáját vivő ország konstruktív és pragmatikus módon, EU-s keretek közt próbál szigorítani, amivel sokáig fekete bárány volt a két végletet képviselő – migrációpárti, illetve bevándorlásellenes – tábor közt. Ez változott meg az európai gondolkodás átalakulásával, és adott történelmi lehetőséget a dán elnökségnek.

A lengyel–dán–ciprusi trojka ebben biztosítja a folytonosságot. Noha Koppenhágának felmentése van az EU bel- és igazságügyi együttműködése alól, a dán elnökség féléves ciklusának prioritása a migrációs és menekültügyi rendszer szigorítása.

A csapásirány egyszerű: kiszervezés – azaz amit lehet, a schengeni külső határokon kívül kell megoldani. Vagy ha nem ott van, úgy oda kell vinni.

A Bizottság már tavasszal megkezdte a jogszabályalkotást, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az elutasított vagy az elbírálás alatt álló menedékkérőket olyan távoli országokba szállítsák, ahová soha nem tették be a lábukat. A modellel állami szinten Dánia mellett már többen próbálkoztak, ám Olaszország albániai tervének végrehajtása jogi akadályokba ütközött.

Dánia nem akar új menekülteket látni

A koppenhágai parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a menedékkérőket – kérelmük elbírálásáig – harmadik, elsősorban afrikai országokba szállítanák és ott táborokban várakoztatnák őket. Az Amnesty International nevű jogvédő szervezet lelketlennek és valószínűleg törvénytelennek nevezte a döntést.

A korábban deportálási központoknak nevezett, ma az eufemisztikus uniós szakzsargonban visszafogadási központként emlegetett konstrukcióval megteremtették a jogi alapokat a tagállamoknak, hogy kormányuk megállapodásokat köthessen olyan tömbön kívüli országokkal, amelyek pénzügyi ösztönzőkért cserébe hajlandók menekülteket befogadni.

Az uniós belügyminiszterek minap tartott koppenhágai találkozóján sajtóinformációk szerint az ENSZ bevonásával megkísérelték elsimítani a jogi buktatókat.

„Az EU általi védelem nem feltétlenül jelent EU-n belüli védelmet” – hangsúlyozta Alexander Dobrindt német belügyminiszter.