Nem tudni, mi történik a májusban lejáró megbízatású lengyel Országos Bírósági Tanáccsal (KRS), mert a köztársasági elnök és a parlamenti többség továbbra is szemben áll egymással. Így az is kérdésessé válik, ki lehet-e nevezni új bírókat.
A vita 2017 óta húzódik Lengyelországban. Az akkori, jobboldali többségű parlament annyira a kormány alá akarta rendelni a bíróságokat, hogy – bár erről a súlyos vádak elől Magyarországra szökött volt igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro itteni gyakori nyilatkozataiban nem beszél – az még a jobboldali Andrzej Duda köztársasági elnöknek is sok volt, és vétót emelt.
https://hvg.hu/360/20260114_torvenymodositas-magyarorszagra-menekult-lengyel-politikusok-ziobro-romanowski
A szejm ennek ellenére mégis idő előtt feloszlatta a KRS-t, amely egyedül jogosult bírói kinevezésekre és előléptetésekre javaslatot tenni a köztársasági elnöknek, sőt a tagok kiválasztásának módját is megváltoztatták.
Az alkotmány szerint a testület 25 tagja közül 15-öt a Legfelső Bíróság, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a katonai bíróságok bírái közül kell megválasztani. Húsz éven át mindenki természetesnek tartotta, hogy ez azt jelenti: a bírói kar tagjai választanak. A Jog és Igazságosság párt (PiS) azonban kitalálta, hogy bírák közül, más bírák (később kiderült, hogy egy nagyon szűk kör) ajánlásait összegyűjtve, egyszerű többséggel a parlament válassza meg a bíró tagokat. Igaz, hogy így politikusok kezébe került a döntés, de ezt megideologizálták: inkább „a nép képviselői” döntsenek, mint a szaktársak, „haverok” egymásról. Emiatt az Európai Unió veszélyben látta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és visszatartotta a Covid-járvánnyal összefüggő Helyreállítási Alap kiutalásait. Ennek ellenére 2022-ben ugyanúgy újraválasztották a testületet, és ezt Duda elnök tudomásul vette, bár más bírói ügyekben újra vétózott – saját támogatóival szemben.
https://hvg.hu/vilag/20231220_Lengyelorszag_birosagok_fuggetlensege_igazsagszolgaltatas_birok_szejm_KRS_Andrzej_Duda_Szymon_Holownia
A 2023 végén megalakult, új összetételű parlament és Donald Tusk kormánya kezdettől alkotmányellenesnek tartotta a KRS-t, és erről határozatot is hozott, ami persze csak deklaráció volt, az államfő továbbra is elfogadta a bírói tanács javaslatait. Ezért lényegében kettészakadt a bírói kar: a bírók egy része nem ismeri el az „újbírónak” gúnyolt, 2018 óta kinevezett kollégákat, akik egyre többen vannak – már több mint 3000-en az összesen 10 000-ből, a Legfelső Bíróságon már többségbe kerültek –, és például éppen a napokban rendelték el egy régóta húzódó gyilkossági ügy újratárgyalását, mert a fellebbviteli bíróság szerint az egyébként jogilag hibátlan elsőfokú ítéletet „illegitim” bíró írta alá. Erre alapot ad az EU Bíróságának több döntése, amely miatt az államnak kártérítést kellett fizetnie az ilyen illegitim bírók által elítélt embereknek. Egyébként ugyanígy kettészakadt az ügyészi kar: egy bonyolult jogvita nyomán ki az előző kormány, ki a mostani által kinevezett országos ügyészt ismeri el.
https://hvg.hu/vilag/20250806_Beiktattak-az-uj-lengyel-koztarsasagi-elnokot
A válság májusban ér új szakaszba, mert lejár a KRS megbízatása. A kormány, tudva, hogy a tavaly választott és a parlamenti többséggel élesen szemben álló Karol Nawrocki köztársasági elnök úgysem írna alá egy lényeges módosítást, azt találta ki, hogy a bíróságokon szervezzék meg a KRS-tagok választását, a parlamenti többség pedig vállalja, hogy azokat szavazza meg, akiket a bírák javasolnak. Vagyis formálisan él nem kívánt jogával, de valójában átengedi a döntést azoknak, akiket az az ő alkotmányértelmezésük szerint megillet. Csakhogy Nawrocki elnök hivatalvezetője ez ellen is tiltakozott: szerinte bűncselekményt követnének el azok a bírósági elnökök, akik megszerveznék a tagválasztást, mert a 2018-as törvény szerint a parlament „nem jóváhagy, hanem választ”.
Így tehát egyáltalán nem lehet tudni, hogy mi fog történni: lesz egy Országos Bírósági Tanács, amelyet az államfő szerint szabálytalanul alakítottak meg, tehát nem fogja elfogadni az onnan kapott javaslatokat, és nem nevez ki új bírákat? Akkor lassan elfogynak a mostaniak, hiszen sokan nyugdíjba mennek vagy meghalnak. Vagy esetleg az elnöki hivatal kitalál valamit, hogy a 2022-ben négy évre választott, a kormánytöbbség szerint kezdettől illegitim testület hivatalban maradjon? Akkor lehetnek új kinevezések, csak azokat a kormány nem fogja elismerni, ítéleteiket kétségbe vonják.
Tehát több mint két évvel a parlamenti választások és a Tusk-kormány hivatalba lépése után változatlan a patthelyzet az igazságszolgáltatásban, a korábbi többség által otthagyott jogi aknamezőn nem sikerült átjutni. A kormánnyal nyíltan szemben álló és a jobboldali PiS újra kormányra juttatására törekvő államfő ötéves ciklusából pedig még csak fél év telt el.
Címlapkép: Ülésezik a lengyel Legfelső Bíróság. Fotó: AFP
