Független bíróságok? Dodonai választ adott a lengyeleknek az EU-bíróság
Luxemburgból visszadobták a labdát, az Európai Unió Bírósága szerint döntsék el maguk a lengyelek, független maradt-e a varsói Legfelső Bíróság fegyelmi kamarája, miután tagjai többségének kinevezési jogát elvették a bíróktól.
Csalódtak a lengyel kormány ellenfelei, akik azt várták, hogy az Európai Unió Bírósága az uniós joggal ellentétesnek minősíti az igazságszolgáltatás átalakításának egyik fontos elemét. A luxemburgi testület visszautalta a kérdést a kétségeivel hozzá forduló varsói Legfelső Bíróságnak, és útmutatásként azt a nem túl konkrét kijelentést fűzte hozzá: akkor ellentétes egy ország jogszabálya az uniós joggal, ha kétségeket ébreszt a bíróságok pártatlanságával és függetlenségével kapcsolatban.
A megválaszolandó kérdés a Legfelső Bíróság új „fegyelmi kamarájára” vonatkozik, amelyet a politikailag motivált Országos Bírósági Tanács jelölése alapján nevezett ki a köztársasági elnök, és amelyről most a Legfelső Bíróság teljes ülésén kell kimondani, hogy független-e. Hogy érthető legyen, miről van szó, messzebbről kell kezdeni.
Az Európai Unió Bíróságának nagyterme
Jogállamból vehetnek leckét a lengyelek
G. Fessi / CJUE
Nem mindegy, ki választ
Az Országos Bírósági Tanács a lengyel igazságszolgáltatás alapintézménye, mert csak e testület tehet javaslatot a köztársasági elnöknek bírói kinevezésekre és előléptetésekre. Az 1997-es alkotmány szerint 25 tagja közül 15-öt „a bírák közül” kell választani. A többiek a köztársasági elnök, a kormány és a parlament két háza képviselői, valamint hivatalból a Legfelső Bíróság és a Legfelső Közigazgatási Bíróság elnöke. Ez utóbbi két főt is figyelembe véve tehát kétharmados a bírák aránya a politikusokhoz képest.
Hogy a bírák közül maguk a bírák válasszanak, azt nem írták bele az alkotmányba, talán azért, mert ez annyira nyilvánvaló volt. 18 évig tényleg.
