Független bíróságok? Dodonai választ adott a lengyeleknek az EU-bíróság

Csalódtak a lengyel kormány ellenfelei, akik azt várták, hogy az Európai Unió Bírósága az uniós joggal ellentétesnek minősíti az igazságszolgáltatás átalakításának egyik fontos elemét. A luxemburgi testület visszautalta a kérdést a kétségeivel hozzá forduló varsói Legfelső Bíróságnak, és útmutatásként azt a nem túl konkrét kijelentést fűzte hozzá: akkor ellentétes egy ország jogszabálya az uniós joggal, ha kétségeket ébreszt a bíróságok pártatlanságával és függetlenségével kapcsolatban.

A megválaszolandó kérdés a Legfelső Bíróság új „fegyelmi kamarájára” vonatkozik, amelyet a politikailag motivált Országos Bírósági Tanács jelölése alapján nevezett ki a köztársasági elnök, és amelyről most a Legfelső Bíróság teljes ülésén kell kimondani, hogy független-e. Hogy érthető legyen, miről van szó, messzebbről kell kezdeni.

Az Európai Unió Bíróságának nagyterme /// Jogállamból vehetnek leckét a lengyelek

G. Fessi / CJUE

Nem mindegy, ki választ

Az Országos Bírósági Tanács a lengyel igazságszolgáltatás alapintézménye, mert csak e testület tehet javaslatot a köztársasági elnöknek bírói kinevezésekre és előléptetésekre. Az 1997-es alkotmány szerint 25 tagja közül 15-öt „a bírák közül” kell választani. A többiek a köztársasági elnök, a kormány és a parlament két háza képviselői, valamint hivatalból a Legfelső Bíróság és a Legfelső Közigazgatási Bíróság elnöke. Ez utóbbi két főt is figyelembe véve tehát kétharmados a bírák aránya a politikusokhoz képest.

Hogy a bírák közül maguk a bírák válasszanak, azt nem írták bele az alkotmányba, talán azért, mert ez annyira nyilvánvaló volt. 18 évig tényleg.