szerző:
Tetszett a cikk?

Először fordul elő, hogy a lengyel elnök szembeszegül a kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal, amelynek törekvéseit – igaz, csak közvetve – először hasonlította ahhoz, ami az egykori kommunista rezsimre volt jellemző.

Vétót emelek, a Legfelső Bíróságról és az Országos Bírósági Tanácsról hozott törvény nem lesz része a lengyel jogrendnek

– jelentette be Andrzej Duda köztársasági elnök hétfő délelőtt. A vétó megdöntéséhez háromötödös minősített többségre lenne szükség, amit a kormánypárt valószínűleg nem tud összeszedni. Most először történt, hogy a Jog és Igazságosság által jelölt, a kormánypártot 2015 végi kormányra kerülése óta szinte mindenben kiszolgáló államfő szembeszáll megbízóival. De a harmadik, nem kevésbé romboló hatású bírósági törvényt várhatóan aláírja.

Napok óta folytak a tömegtüntetések az igazságszolgáltatás függetlenségének megsemmisítése ellen. Éles figyelmeztetések érkeztek az Európai Uniótól, az amerikai külügyminisztériumtól, és hosszú telefonbeszélgetést folytatott a lengyel elnökkel Merkel német kancellár is. Andrzej Duda most azt mondta: tudja, hogy minden oldalról elégedetlenséget vált ki, ideértve saját választóit is. Ugyanakkor a kormányoldalt és az ellenzéket egyaránt megfontoltságra intve felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az elégedetlenséget ki lehet fejezni békés tüntetéseken, „a kormány megdöntésére a választások valók”. 

A rövid elnöki beszédben feltűnő volt, hogy hivatkozott egy régi ellenzékivel, az 1989 előtt többször bebörtönzött Zofia Romaszewskával folytatott beszélgetésére, aki azt mondta neki: élt olyan rendszerben, ahol a kormányzathoz tartozó legfőbb ügyész beleszólhatott a bíróságok munkájába, és ezt nem szeretné újra megérni. Ezzel Andrzej Duda közvetve az állandóan átkozott kommunista rezsimhez hasonlította a Jaroslaw Kaczynski vezette kormánypárt törekvéseit, és ez tőle váratlanul kemény kijelentés. De legalább ennyire feltűnő, hogy azt a törvényt mégsem említette a megvétózottak között, amely szerint az igaszságügyi miniszter szabadon válthatja le és nevezheti ki a bíróságok elnökeit a bírói kar megkérdezése nélkül. Pedig mint az idősebb elemzők emlékeztetnek rá, a kommunista rendszer így működött: a bírák többsége akkor sem volt az állampárt tagja, de a megbízható bírósági elnökök megoldották, hogy a fontos ügyekben a párt által kívánt ítélet szülessen.

Amire vonatkozik a vétó: az Országos Bírósági Tanács megbízása nem szűnik meg idő előtt, és később is a bírák maguk választhatják a testület többségét, amely a bírói kinevezésekre és előléptetésekre javaslatot tesz az államfőnek. Nem oszlatják fel jelenlegi alakjában a Legfelső Bíróságot sem. A kormánypárt valószínűleg nem lesz képes összegyűjteni a vétó elutasításához szükséges háromötödöt, mert ebben a kérdésben a teljes ellenzék egységes. Valószínűleg eljárási trükkök sem segítenek, bár ebben a házelnök és köre igen fantáziadús. Ha a vétó érvényben marad, az Kaczynskiék első komoly veresége lesz.        

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!