Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az orosz politika törekvése az, hogy a Nyugat ne segítse Ukrajnát, illetve hogy a propaganda segítségével a bezárkózást és a szélsőséget pártoló nézetek kerekedjenek felül, írja a lap cikke.
Számos európai lap értékeli és értelmezi az MCC által a belga fővárosban rendezett konferencia körüli eseményeket. A találkozón felszólalt Orbán Viktor is, ez ugyancsak tárgyuk a beszámolóknak. Az olasz újságíró-szövetség elnöke úgy ítéli meg, hogy Olaszország a magyar úton jár, írja a The Guardian. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a nyugat-balkáni helyzetről ír, a The Wall Street Journal fölteszi a kérdést: az USA hagyhatja-e összeomlani Ukrajnát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A háborús kabinet megosztott a kérdésben, és az eltérő álláspontok sokkal inkább az egyes tagok szakmai háttere, és nem a politikai hovatartozása mentén alakultak ki.
Az 1+1 médiacsoport közleményében arra kérte az ukránokat, hogy a probléma elhárításáig tájékozódjanak a tévécsatornák weboldaláról, vagy a Youtube-ról.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
Robert Ficót tévedés lenne a szlovák Orbán Viktornak tekinteni. Először is messze nem annyira erősek a hatalmi állásai – írja Paul Lendvai a Der Standardban közölt jegyzetében.
Már nem a Mi Hazánkkal működne együtt, hanem a Fideszt tartja „prioritásnak” a cseh euroszkeptikus SPD párt, amely tavaly egy olyan budapesti konferencián vett részt, amelyet Toroczkai László pártja szervezett – és amelyre egy orosz befolyásolási hálózat felderítése során az európai titkosszolgálatok is felfigyeltek. A konferencián részt vevő cseh politikust az a francia Nicolas de Lamberterie hívta meg az eseményre, aki egy másik franciával együtt a kémelhárítás látókörébe került. És aki a Mi Hazánk munkatársaként aktivizálta magát, noha a párt állítja, a francia férfi nem tagja a Mi Hazánknak, formális kapcsolatban nem állnak vele.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a közel-keleti térség szakértője szerint Izrael Iránnal való konfrontációja aláássa a zsidó állam Amerikával való kapcsolatát.
A Daily Telegraphtól a BBC-n át a Financial Timesig számos lap foglalkozik a tegnapi brüsszeli eseményekkel: mint arról a hvg.hu is hírt adott, a Mathias Corvinus Collegium nacionalista jobboldali konferenciáját – melynek helyszínfoglalását korábban többször is visszautasították – a kiérkező rendőrök szakították félbe. A szlovák miniszterelnök nem veszi át az EU új migrációs szabályait, írja a Reuters. A Bloomberg és a New York Times az iráni-izraeli konfliktusról ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Rejtélyes bűnügy tartja izgalomban Amerika Florida államát: egy fiatal nőt egy kereszteződésnél maszkos fegyveresek raboltak el, majd öltek meg négyórányira a lakóhelyétől úgy, hogy előtte sosem járt arra, és senki nem tudja, mit keresett ott. Aztán jött egy furcsa telefonhívás, amiről kiderült, hogy nem az, aminek látszik, és egy nem sokkal korábbi, szintén érthetetlen gyilkosság is hirtelen képbe került
Látva Benjamin Netanjahu gázai válaszcsapását október 7. után, mire számíthat most Irán és a világ? Bár a felállás ijesztően fest, aggodalomra - legalábbis a kiterjedt háborútól - egyelőre semmi ok. Közéleti podcastunkban megvizsgáltuk, milyen forgatókönyvek vannak az asztalon a Közel-Keleten Irán szombat éjjeli offenzívája után.
Sok holokauszttúlélő magába zárta a deportálás emlékeit, és Auschwitz felszabadulásának a nyolcvanadik évfordulóján még nagyobb hiányként mutatkoznak meg az elbeszéletlen történetek.
1945. január 27-én hétezer ember számára ért véget a pokol, ennyien maradtak az auschwitzi táborkomplexumban, miután a gyalogmenetek utolsó transzportja is elhagyta azt.