Egyre súlyosabb a helyzet Gázában, ahol az izraeli hadsereg sűrűn lakott területeket támad a Hamász elleni háborúban. Tudósításunk a háború 26. napjáról.
Az Egyesült Királyságban éppen azt vizsgálják, hogyan kezelte a kormány a világjárványt. A vizsgálat kapcsán számos érdekes részlet látott napvilágot, Lee Cain, Boris Johnson akkori kommunikációs igazgatója például elmondta: véleménye szerint Johnson személyében "nem a megfelelő miniszterelnök" volt kormányon a koronavírus-járvány kezdeti időszakában.
Az IDF közleménye szerint a célpont egy olyan Hamász-vezető volt, aki részt vett az október 7-i támadásban, és hírszerzésük szerint meg is halt Ibrahim Biari a légicsapásban.
Hoszein Amirabdollahián Katarban egyeztetett a Hamász-vezető Iszmáíl Haníjével, akivel ismét megerősítették együttműködésüket, a palesztin ellenállást pedig győztesként ünnepelte a közel-keleti régióban.
Ellát és Dafnát október 7-e óta tartja fogságban a terrorszervezet.
Az izraeli hadsereg még nem kommentálta a támadást.
Emmanuel Macron francia elnök eléggé határozottan üzent múlt héten Orbán Viktornak a brüsszelezés, illetve az oroszokkal fenntartott átláthatatlan kapcsolatok miatt, ez azonban csak a felszín. A magyar és a francia vezető sok területen számíthat egymásra, kapcsolatuk érdekalapú, amibe néha belefér egy-két kiszólás. Ami francia részről nem fér bele, az az EU egységének bomlasztása. De nem szabad megfeledkezni a pénzről sem: Franciaország is azon a véleményen van, hogy a jogállamisági gondok miatt Magyarország egyelőre nem kaphat uniós forrásokat.
Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
A szlovák belügyminiszter azt közölte, hogy elérték a célt, vagyis „sikerült egyértelműen az illegális migránsok tudtára hozni, hogy megváltozott a szlovák migrációs politika”.
A nő állítólag azt is kiabálta, hogy „Allahu Akbar".
Szabad-e egyetlen nyelven meghirdetni egy EU-s állást? Ezt a kérdést vinnék a franciák bíróság elé.
A dokumentum a WikiLeaks szerint valódi, de a létezése még nem bizonyítja azt, hogy Izrael valóban e szerint járna el.
A tagállamok közül nem csak nálunk romlott jelentősen az unió megítélése, de így is Magyarország az egyik leginkább euroszkeptikus ország az egész EU-ban. Ezzel szemben a lengyelek nagyon bíznak Brüsszelben.
Izrael megindította a szárazföldi akciókat a Hamász ellen Gázában. Kérdés, elpusztítható-e a szervezet, amely a háború előtt nem volt népszerű az övezetben.
A magyar-izraeli Osnat Weiss azt nyilatkozta a Heteknek, hogy a hozzátartozói közül többeket – köztük magyar állampolgárokat – megöltek vagy elhurcoltak a Gázai övezetet uraló terrorszervezet fegyveresei.
Az üggyel összefüggésben két orosz katonát tartóztattak le.
Jól gondoljuk meg, hogy hogyan halunk meg, írja némi malíciával szerzőnk, aki – a halottak napjának közeledtével – jegyzetében arról beszél, milyen bugyrokba kell alászállnia annak, aki egy végrendelet körüli (sokszor vitás) ügyek elrendezését veszi a nyakába.
A harcok kisebb megszakításaira van szükség a segélyszállítmányok bejuttatása érdekében a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
