A vezércikk szerint az amerikai nemzet nyomatékosan letette a garast, jelezte, hogy valami újat akar, ám a következmények viharosak és rendkívüliek lesznek nem csupán az ország, hanem az egész világ számára.
Olaf Scholz kirúgta a pénzügyminiszterét, ezzel összeomlott a német kormánykoalíció. Január közepén a kancellár bizalmi szavazást kér önmagával szemben, utána valószínűleg előrehozott választások lesznek. Kik ezek az emberek? Mi lesz addig? Kormányra kerülhet a szélsőjobb? Kinek drukkol Orbán Viktor? Válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Brüsszelben ismét előtérbe került a terv, hogy meg kellene fosztani Oroszországot az utolsó adujától, amivel továbbra is befolyásolni tudja Európa energiaellátását, azaz be kellene szüntetni vele az atomenergetikai együttműködést. Már ha a magyar kormányfő hozzájárul.
Mostanra már biztos, hogy a republikánusok fordítottak a Szenátusban, érdemes tehát megnézni, hogy milyen lehetőségeket nyújt az amerikai parlamentarizmus Donald Trumpnak a hatalma bebetonozására. Eljön-e a demokrácia vége, ha a republikánusok a Képviselőházban is megszerzik a többséget?
Továbbra is sorjáznak az amerikai elnökválasztásról szóló elemzések a világlapokban. A Die Welt főszerkesztője szerint a választás kimenetele az elittel szembeni bizalmatlansági indítvánnyal ér fel. A lapot kiadó Springer-konszern vezérigazgatója szerint Trump győzelme esély Európa számára az európai-amerikai kapcsolat újraértelmezésére. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, az amerikai polgárok nagyobb része nem kérte abból a status quóból, amit Kamala Harris jelentett. A Neue Zürcher Zeitung szerint Donald Trump kampánya Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kezére játszott. Trump győzelme a mai budapesti csúcson is érezteti majd hatását, írja a Times. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Mi várható Donald Trump második elnök ciklusától? Szétveri-e az amerikai demokráciát? Kik örülnek a republikánus jelölt győzelmének? Mi az a húzás, amit a demokratáktól várt volna a világ, de Trump lépte meg? Nem meglepő módon továbbra is az amerikai elnökválasztás áll a nemzetközi sajtó fókuszában.
Az Obama-kormányzaténál is puhább Irán-politikát képviselő Joe Biden után a Teheránnal szemben a múltban is határozottabb fellépést tanúsító Trumpról könnyedén el lehet képzelni, hogy támadó hadműveletet is végrehajtson a síita teokrácia ellen.