Péntek reggel még úgy nézett ki, a lengyelek hajthatatlanok két fontos kérdésben, melyek tisztázása nélkülözhetetlen az EU új 2030-as klímacéljának jóváhagyásához.

A közös ambíció, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra a jelenlegi 40 százalék helyett nettó 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a huszonhét tagállam. A távlati törekvése az EU-nak, hogy valósággá váljon az évszázad közepére Európa klímasemlegessége.

Utóbbi ambíció nem csak azért fontos, mert az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az ENSZ égisze alatt működő globális tudományos szervezet konzisztensen hangoztatja, ha 2050-re nem lesz CO2 semleges a világ energiatermelésének nagy része, annak beláthatatlan következményei lesznek a Föld klímájára. Az EU azért is igyekszik tető alá hozni az eddigieknél ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési céljait – mert szeretné megőrizni Európa vezető szerepét a globális klímapolitikában.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök tweetben üdvözölte a döntést:

Remek módja a #EUGreenDeal egyéves évfordulójának megünneplésére, hogy Európa megállapodott, 2030-ig 55 százalékkal csökkenti kibocsátását.

Utóbbi von der Layen valós perspektívát kínál a 2050-re a klímasemlegesség elérésére. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a döntés kapcsán Európa vezető szerepét húzta alá globális klímapolitikában.

A megállapodásra egy tízórás, csütörtök estétől péntek reggelig tartó tárgyalás nyomán került sor. Lengyelország két területen küzdött a végsőkig. Egyrészt, hogy a megállapodás garantálja: az EU az emissziókereskedelmi piacáról származó bevételeit nem csökkenti a szegényebb tagállamoknak. Másrészt, hogy a Brüsszel által egyes ágazatokra kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat a jövőben a GDP figyelembevételével számolják, magyarul a kevésbé gazdag országoknak kevesebb csökkentést kell elérniük az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnál.

A kompromisszum végül az lett, hogy az új 55 százalékos célt a tagállamok összességének átlagban kell elérniük. Az EU csúcsot lezáró következtetések szerint továbbá az Európai Bizottság figyelembe fogja venni az egyes tagállamok specifikus helyzetét a csökkentési célok meghatározásakor.

A csúcson született megállapodást ezután formálisan az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mely ősszel még egy ennél ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési célt szeretett volna tető alá hozni.

Az EU szombaton, december 12-én mutatja be új klímacélját az ENSZ virtuális klímacsúcstalálkozóján.