szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az unió közös klímacéljai és a hozzájuk rendelt források kapcsán egész éjjel tárgyaltak Brüsszelben a lengyelekkel, mégsem született péntek reggelig megállapodás. Az EU-csúcs második napján még összejöhet.

Az erősen szénfüggő energiaellátással működő Lengyelország szeretne különleges feltételeket csatolni a közös európai kibocsátáscsökkentési célokhoz.

A közös ambíció, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra a jelenlegi 40 százalék helyett nettó 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gáz kibocsátását a huszonhét tagállam. A távlati törekvése az EU-nak, hogy valósággá váljon az évszázad felére Európa klímasemlegessége.

Utóbbi ambíció nem csak azért fontos, mert az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az ENSZ égisze alatt működő globális tudományos szervezet konzisztensen hangoztatja, ha 2050-re nem lesz CO2-semleges a világ energiatermelésének nagy része, annak beláthatatlan következményei lesznek a Föld klímájára. Az EU azért is igyekszik tető alá hozni az eddigieknél ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési céljait, mert szeretné megőrizni Európa vezető szerepét a globális klímapolitikában.

Most öt éve, hogy Párizsban az ENSZ égisze alatt létrejöttek a jogi keretei a következő évtizedek globális klímapolitikájának, ehhez azonban nagyratörő cselekvési tervekkel és a gazdaságok radikális átalakításával kell hozzájárulni az országoknak, hogy mindez valósággá váljon. Az EU szombaton, december 12-én – a párizsi megállapodás ötödik évfordulóján – mutatja be új klímacélját az ENSZ virtuális klímacsúcstalálkozóján.

Azt, hogy az EU komolyan veszi a klímaváltozást, jól érzékelteti, hogy a hétéves keretköltségvetés mellett csütörtökön véglegesített helyreállítási és a reziliencianövelési alap 750 milliárd eurójának harmadát szintén klímaadoptációra és a gazdaság zöldítésére fordítják.

A tagállamok nagy része támogatja az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célt, de a lengyelek mellett más közép-kelet-európai kormány is kért kedvezményeket, többlettámogatásokat. A varsói kormány azonban péntek reggelig az egész éjjel tartó tárgyalások ellenére sem adta be a derekát. Két dologban nem jutottak dűlőre az uniós tárgyalódelegációk. Egyrészt, hogy a megállapodás garantálja, az EU az emissziókereskedelmi piacáról származó bevételeit nem csökkenti a szegényebb tagállamoknak. Másrészt, hogy a Brüsszel által egyes ágazatokra kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat a jövőben a GDP figyelembevételével számolják, magyarul a kevésbé gazdag országoknak kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését kell elérniük.

A tárgyalások pénteken folyatódnak, annyi azonban bizonyos, hogy még ha meg is születik a 2030-as csökkentési célról a megállapodás az állam- és kormányfők között az átfogó klímamegállapodás véglegesítése immár biztosan a jövő év első EU csúcsára tolódik át.

Jövő hét végére nagy forgalmat várnak a teraszokon a vendéglátósok

Jövő hét végére nagy forgalmat várnak a teraszokon a vendéglátósok

Fülöp herceg temetése képekben

Fülöp herceg temetése képekben

Az egyik legrugalmasabb tanulási forma, mégsem népszerű a szakirányú továbbképzés

Az egyik legrugalmasabb tanulási forma, mégsem népszerű a szakirányú továbbképzés