A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek. A 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivista által indított keresetet.
Alicudin már hatszor annyi a kecske, mint az ember. A polgármester szerint az állomány ritkításának az a leghumánusabb módja, ha adoptálhatóvá teszik az állatokat.
Az E.ON a föld alá viszi a középfeszültségű hálózatot, így kevesebb lesz az áramkimaradás, és a madarak számára is biztonságosabb lesz a népszerű fészekrakóhely.
Miért nem evidens, hogy Budapesten rosszabb a levegő, mint máshol az országban? Mekkora légszennyezettségi probléma valójában a járművek kibocsátása? Mik a jó megoldások, mik a látszatmegoldások? Fenntarthatósági podcastukban tisztáztuk a szennyezett levegő kérdéskörét.
Becslések szerint a rovarok piaca Európában 2030-ra akár hárommilliárd eurót is érhet. A házi tücskök élelmiszerként való felhasználását például 2023 óta engedélyezi az Európai Unió. És azóta egyre több szakács fantáziáját foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan lehet őket felhasználni. Egy olaszországi startup például pizzatésztához gyárt belőlük lisztet. De mit szólnak ehhez az olaszok? Zseniális ötlet a klímaváltozás elleni küzdelemben vagy frontális támadás az olasz konyhával szemben?
Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.
Egészen biztosan egyetlen hely lesz, ahol csatlakozhat a hálózathoz az összes 2030-ig tervezett szeles áramtermelési kapacitás, de még csak sejteni lehet, hogy melyik lesz az. Ugyanakkor úgy tűnik, bizonyos feltételekkel máshol is lehet majd ilyeneket építeni.
„Óriási fenyegetést” jelent a hőmérséklet emelkedése a banántermesztésre, hiány alakulhat ki a globális piacon, ahol várhatóan emelkednek az árak – nyilatkozta a BBC-nek a világ egyik vezető banánszakértője.
Mi az a regeneratív mezőgazdaság? Hogy lehet a marhatartás jó a környezetnek? Mik a meglepetései és hátulütői a vidéki életnek? Ezekről kérdeztük a Remény Farm tulajdonosait fenntarthatósági podcastunkban.
Felhagyott gyümölcsösökön, agrártájon, zöld folyosókon, népszerű kirándulóhelyeken át vezetett a svájci farkas útja tavaly év elején a budapesti agglomerációban és a külső kerületekben úgy, hogy senkinek sem tűnt fel. Pedig falatozott vadlesek látóterében, pihent reptéri hangárok közelében. A kóbor nagyragadozó áthaladt a Farkasvölgyön is, ami nem lehet véletlen – mondják a természetvédelmi szakemberek a jeladója adatainak elemzése után. Az a kérdés azonban őket is zavarba hozta, hogy vajon miért időzött egy biatorbágyi bozótosban napokig mozdulatlanul úgy, hogy már azt hitték, valaki lelőtte, és mire várt pár nappal később egy kora tavaszi éjjelen Gazdagréten, a 153-as busz Torbágy utcai megállójában M237?