Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
Gyakran hivatkoznak arra, hogy a Wikipédia szócikkei „nem hitelesek”, nem pontosak. Ez természetesen elkerülhetetlen, ha bárki írhat szócikket, globálisan nézve azonban a közös munka bámulatosan sikeres. Csak meg kell érteni, hogy működik. Chris Anderson sikerszerző - a HVG Könyvek jóvoltából most megjelent - könyvében, a Hosszú farokban többek között rámutat: hogyan érdemes használni a Wikipediát, és miben jobb, mint hagyományos lexikontársai. Részlet.
| Hosszú farok | |
Megrendelem a könyvet |
A Wikipédia a Google-hoz és a blogok millióinak kollektív tudásához hasonlóan a valószínűségi statisztika idegennek tetsző logikája alapján működik – nem a bizonyosság, hanem a valószínűség irányítja. Az agyunk azonban nem úgy épül fel, hogy a statisztika és a valószínűség elvei alapján gondolkozzunk. Mi tudni akarjuk, hogy az enciklopédia egyes szócikkei helytállóak-e vagy sem. Ha szakemberek – szerkesztők, tudósok, újságírók – keze van a dologban, akkor legalább tudjuk, hogy valakinek kötelessége ellenőrizni, pontosak-e az adatok.
Most azonban egyre inkább olyan rendszerektől függünk, amelyekért senki sem felelős: a tudás egyszerűen „megjelenik”, azaz úgy tűnik, mintha valahogy kiemelkedne a tömegből. Ezek a valószínűség alapján működő rendszerek nem tökéletesek, de statisztikailag optimalizáltak, így hosszú idő alatt és nagy számok esetén kiváló eredményt adnak. Ennek a globális hatékonyságnak viszont az az ára, hogy az egyes szócikkek szintjén előfordul használhatatlan kacat is.
De hogy lehet mindez jó, amikor rossznak tűnik?
„Hiteles”-e a Wikipédia? Hát, ami azt illeti, nem. De mi az, ami igazán hitelesnek tekinthető? A Britannicát átlagosan magasabb végzettségű szakemberek kisebb csoportja ellenőrzi. Meg kell hagyni, hogy kevesebb benne a színtiszta badarság vagy koholmány (ha van benne egyáltalán ilyesmi). De a Britannica sem tévedhetetlen. A Nature című tudományos folyóiratban 2005-ben megjelent tanulmány arról tudósított, hogy 42 tudományos témájú szócikket vizsgálva szócikkenként átlagosan négy hibát találtak a Wikipédiában, és hármat a Britannicában. Ráadásul a tanulmány közzétételét követően a Wikipédia hibáit rövid időn belül kijavították, a Britannica esetén viszont erre várni kell a következő kiadásig.
A Britannica legnagyobb hibái nem minőségi, hanem inkább mennyiségi és időbeli jellegűek. Bizonyos kategóriákban sekélyesnek bizonyul, míg másokban elavultnak. Hiányzik belőle több millió szócikk, amelyek a szerkesztési folyamatából adódóan nem is szerepelhetnek benne. A Wikipédia ezzel szemben szabadon bővíthető, tartalmazhatja a fentieket, és ezen kívül még sok egyebet. Ráadásul az online enciklopédiát folyamatosan frissítik.
A tömegek bölcsességére építő rendszerek mind kiterjedésükben, mind mélységükben szabadon bővíthetők. Mivel azonban ennek a bővülésnek egyes esetekben az abszolút bizonyosság feláldozása az ára, ezért az egyes eredményeket mindig némi fenntartással szabad csak elfogadni. A Wikipédia legyen az első, de ne a végleges információforrásunk. A tudás birodalmában végzett kalandozás kiindulópontjaként, ne a sziklaszilárd tények lelőhelyeként tekintsünk rá.
Ugyanez vonatkozik a blogokra is: összességében túlszárnyalják a főáramlatbeli médiát, csak éppen többet is el kell olvasni, mielőtt levonnánk a következtetést.
Kinyomtatom
Elküldöm
Szóljon hozzá
![25 éves az animált GIF: íme 25 év 50 másodpercben [videó]](http://img5.hvg.hu/image.aspx?id=7ECBB784-A957-43D8-9155-7DD90BE35F63&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b)
