Egy szoba, ahol végre sírhatok
Bár főleg hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan.
Ébredjünk fel végre. Meghalt a web 2.0, lépjünk tovább, a
felhasználók által generált tartalom
vagy az egyes weboldalakon összegyűlő
kollektív intelligencia
tényleg a múlté, több éve működő jelenségekről van szó. Szétfoszlott, mert nincs értelme újdonságként beszélni róla, nem számít különlegesnek már a MySpace és a Facebook sem, akármennyire sok időt töltöttünk is ezekkel a közelmúltban. Sok esetben észrevehető volt tavaly, hogy a bloggerek inkább horizontálisan terjeszkedtek, "megalapozták magukat" a közösségi hálózatokon, alulról szerveződő hálózatokat építettek ki olvasótáboruk növelésére. Olyan munkafolyamat ez, amit a blogok készítőinek be kell vállalniuk, ha több olvasót akarnak vonzani, és egyúttal olyan jelenség, ami minden egyes közösségi hálózat megjelenésekor újra ismétlődik majd.
Mindennapos lett a social networking © hvg.hu |
Kérdés, hány közösségi oldallal kell még számolnunk a közeljövőben - a süllyesztőben rövid időn belül úgyis eltűnnek az olyan oldalak, amelyeknek nincs biztos üzleti modelljük vagy nem képesek megtartani a tempót riválisaikkal szemben, a net pedig így is eléggé telítődött az ismeretségeket felhalmozó
social networking
oldalakkal. Elképzelhető trendnek ígérkezik például az, hogy a blogok szerzői "visszaszoknak" saját oldalaikra, több időt töltenek ott és egyúttal oda is kötik a közösségi oldalakról begyűjthető adataikat: miket hallgattak, hova utaznak, milyen helyekre járnak szórakozni, miket szeretnének megvásárolni, kikkel barátkoznak vagy miket gondolnak éppen, ugyanakkor összekapcsolódnak a különböző hálózatok: aki aktív a Facebookon, gyakran láthatja, hogy a felhasználók gyors hangulatüzenetei ugyanakkor jelennek meg például a Twitteren is.
TWITTER: amit nem lehet megfogalmazni 140 karakterben, az nincs is
Olyan felfutási görbét produkál a 140 karakteres üzenetek sorozatából álló Twitter, amit az elmúlt években a nagyobb közösségi oldalaknál, annál korábban pedig a blogoknál tapasztalhattunk. Felhorkannak a hagyományos módszerekhez szokott újságírók, ha krízishelyzetekben a tömegmédia a Twitter gyorsüzeneteihez (az úgynevezett
tweet
ekhez) kénytelen forrásként nyúlni, több országban ugyanis az oldalra mobilról is elküldhetjük a frissítéseket - Magyarországon erre 2008 augusztusa óta nincs már lehetőség. (Tavaly decemberben a BBC hiába ismerte be, hogy azért adott pontatlan tájékoztatást a mumbai helyzetről, mert a Twitteren terjesztett hamis információkat vette alapul, mindez egy pillanatig sem változtatja meg a helyzetet: erős alappal rendelkező hírplatformról van szó, ahol mindenki közölhet pontos és téves híreket egyaránt.) Egyre-másra érik egymást a bloggerek posztjai, hogy éppen milyen médiaceleb, pornósztár vagy zenekar regisztrálta magát a Twitterre, ami épp annyira tekinthető (mikro)blogrendszernek, mint amennyire közösségi oldalnak is.
Nem ismeretlen tény az sem, hogy a netes olvasóközönség fókusza és figyelme csökken - nem észrevehetetlen az sem, hogy sok esetben a hosszasabb blogposztokat rövidebb bekezdésekkel tűzdelt videóanyagok váltják fel, ezt a rövidülési trendet pedig még jobban elősegíti a Twitter 140 karakteres, gyorsan elolvasható, felhasználható, idézhető vagy elfelejthető szövegtagolása.
A trend egyértelmű: a Twitter határozott nyomot hagy a blogoláson. Már most is számos olyan oldalt láthatunk, amelynek oldalsávjában a szerző Twitter-üzeneteit olvashatjuk, sőt, ez a megoldás az elkövetkező hónapokban várhatóan blogsablonokban is megjelenik majd alapértelmezett lehetőségként. A Tumblr szolgáltatáshoz hasonlóan egybemosódhatnak majd a
tweet
ek és a blogposztok is. A bloggerek egyes cikkeinél visszakövethetjük, hogy ki linkelte őket; várhatóan a későbbiekben azt is tudjuk majd követni, hogy a Twitteren ki ajánlotta másoknak cikkünket (ezt hívjuk
tweetback
nek). A blogok és a Twitter integrációja természetesen ennél sokkkal mélyebbre is mehet: blogon belül kommentálhatunk majd Twitterre, kommentálás közben saját belépési adatainkat is megadhatjuk, a tweetbackekből statisztikákat is lekérhetünk majd. Az egyes oldalakon található
blogroll-
sávok mellett (amikben az általunk olvasott blogokat ajánlhatjuk rövid magyarázatokkal) megszülethetnek a
twitterroll
lok is: ezekben kedvenc szerzőink, celebjeink vagy barátaink tweetjeit emelhetjük ki.
LIFESTREAMING: kitárulkozás gondolkodás nélkül
Olyan világ felé haladunk, ahol mindenki megosztja életét a neten; a folyamat jó ideje ismert
lifelogging
(életnaplózás) vagy
liveblogging
(életbloggolás) néven is - a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg ezt már korábban megfogalmazta egy törvényszerűségben: a következő évben az emberek kétszer annyi információt közölnek magukról, mint az előzőben. A
lifestreaming
nemcsak naplózott kitárulkozás, hanem a bloggerek számára hasznosítható, jó esetben akár még pénzzé is tehető mechanizmus. Percről percre élt tapasztalatainkat ugyanis már most is elég könnyen összekapcsolhatjuk gyűjtőoldalakra, a sci-fibe illő elképzelések mellett pedig a trendelemzők is azt mondják: öt éven belül olcsón rögzíteni tudjuk majd életünk tartalmát, viselkedésünket, szokásainkat, ebből pedig olyan naplót,
lifelog
ot készíthetünk, amiből könnyűszerrel kiválaszthatjuk, mit akarunk éppen posztolni. Alapjaiban változtathatja ez meg a blogolás és a tartalomgenerálás gyakorlatát: mindenki saját életének médiagyárosa, s ez az elkövetkező években még inkább így lesz.
FESZÜLTEBB TEMPÓ: jót írunk vagy mi vagyunk a leggyorsabbak - egymást kizáró tényezők?
Mobilblogok: gyorsuló tempó, változó minőség? © AP |
Mindez a blogolásban eléggé ambivalensen jelenhet meg: az egyik oldalon csökken a blogposztok háttéranyagához szükséges kutatási idő, ami több időt ad a tartalom megírására, így minőségi javulásnak nézhetünk elébe. Ugyanakkor a gyorsulás másoknál nem csupán a tartalom keresésére, hanem a blogok írására is kihat: sok blogra ugyanis inkább az azonnaliság van hatással, nem az egyes posztok minősége. Azt kattintják legtöbben, aki először közli az adott hírt, ezt pedig csak javítja a tény, ha valaki saját kútfőből ír anyagot. A versengésben már számolnunk kell a Twitter-szerű mikroblogging-platformokkal, a valós idejű videohírekkel vagy az RSS-olvasókkal: ezek a bloggerek gyakorlatilag arra vannak trenírozva, hogy a hírfolyamok előtt üljenek és várjanak az új bejelentésekre. Ami azt illeti, mindezt már tavaly is megfigyelhettük, újdonságértékről inkább csak a feszültebb tempó miatt beszélhetünk.
HIRDETÉS: kisebb, jól targetált célcsoportok, alulról szerveződő blogszindikátusok
| Niche |
| Niche-piac alatt egy olyan szolgáltatást vagy terméket ellátó vásárlói csoportról beszélünk, amit a nem elégít ki a mainstream piac. |
Michael Arrington topblogger azt is megjegyzi a témában: jó célnak bizonyulhat, ha egy blogot egy speciális niche-téma felé tolunk el, a publikált információt pedig eladjunk egy érdekcsoport bizonyos szegmenseinek. A bloggerek szempontjából ez azt jelenti, hogy újabb szemantikus, keresési és közösségi technológiákra készülhetnek fel, ezeket pedig tartalmaikkal párosítva nagyobb kontrollt kapnak, megszabhatják, hogyan jelennek meg az egyes hirdetések oldalaikon. Az idén jelentősen változékonynak ígérkező hirdetési piac folyamatosan megszabja, hogy a bloggerek miként generálják és hogyan próbálják eladni tartalmaikat.
DESIGN: nagyobb, tisztább felületek, újságszerű, fehér külső
Több designblog is úgy nyilatkozik, hogy 2009 a minimalizált, egyszerű, stílusos, spártaian fekete-fehér blogok éve lesz. Akik nem mernek ennyire határozott véleményt alkotni, azok is azt mondják, érzékelhetően több a fehér tagolás az egyes blogokon, több hely marad a designelemeknek. A tiszta felületeken olyan grafikai elemek jelennek meg, amikből kvázi felhasználói felületek alakulnak ki, intuitív vizuális elemekkel. Mindezek mellett a blogok látványvilága reflektálni fog a 16:9 képarányú monitorokra és videókra is: egyre több "szélesvásznú" videó jelenik meg már most is az oldalakon, hasonló képarányú fotókból és illusztrációkból egyre többet láthatunk majd. (Érdekes megjegyezni: egyre többen említik azokat a trendeket, amelyek klasszikusabb vagy retró grafikai világot hoznak vissza, a kézírás megjelenését vagy úgynevezett organikus, természeti elemeket.)
A dizájnerek tisztában vannak azzal, hogy a felhasználók kevesebb időt töltenek el az egyes oldalakon, úgyhogy az információkat egyre tömörebb formátumban kell közölni velük: megnő az egyoldalas és a többoszlopos designok száma, amit csak könnyít az egyre növekvő képernyőfelbontás. A blogok grafikai világát többek között emiatt is áthatja a print médiából átvett látványvilág: erősödik a magazinkülső, a tipográfia, az illusztrációk, a szövegblokkok elrendezése is újságot idéz, egyre több rácsozatos szerkezetű designt fogunk látni idén.
Megjelennek a meglepően nagy betűkkel feltöltött felületek, a nem szabványos betűtípusok, virágzik a térben árnyalt (emboss) betűdesign, a spártai látványvilágot kiegészítő méretes grafikák vagy fényképek is. Standardnak tekinthetőek a lightboxok, valamint az oldalakon elhelyezett médiablokkok, amelyekben videót nézhetünk, zenét hallgathatunk vagy esetleg még játszhatunk is. A médiablokkok egyik típusának foghatjuk fel a görgethető képekből álló navigációs rendszert, a carouselt is. (lásd a fenti videót)
Egyre több blogon láhatunk majd olyan designelemeket is, amelyek a közösségi oldalakra utalnak: közülük jelenleg a last.fm, a Flickr és a Twitter jelenik meg leggyakrabban a blogokon. Ami a rendszereket illeti: egyre jobban erősödik a Wordpress, a Drupal vagy az Expression Engine - készüljünk fel az ilyen motorokon futó oldalakra és egyúttal indítsunk is egyet, ha még esetleg nincsen.
Megjelennek a meglepően nagy betűkkel feltöltött felületek, a nem szabványos betűtípusok, virágzik a térben árnyalt (emboss) betűdesign, a spártai látványvilágot kiegészítő méretes grafikák vagy fényképek is. Standardnak tekinthetőek a lightboxok, valamint az oldalakon elhelyezett médiablokkok, amelyekben videót nézhetünk, zenét hallgathatunk vagy esetleg még játszhatunk is. A médiablokkok egyik típusának foghatjuk fel a görgethető képekből álló navigációs rendszert, a carouselt is. (lásd a fenti videót)
Egyre több blogon láhatunk majd olyan designelemeket is, amelyek a közösségi oldalakra utalnak: közülük jelenleg a last.fm, a Flickr és a Twitter jelenik meg leggyakrabban a blogokon. Ami a rendszereket illeti: egyre jobban erősödik a Wordpress, a Drupal vagy az Expression Engine - készüljünk fel az ilyen motorokon futó oldalakra és egyúttal indítsunk is egyet, ha még esetleg nincsen.
