Lakossági tudatosság: akár harmadával is csökkenthetnénk a vegyes kukánk tartalmát
Még mindig meghökkentő mennyiségű szemetet dobunk a vegyes kukába Magyarországon, amin többek között a zöld- és élelmiszerhulladék megfelelő lakossági gyűjtése segíthet. Borsfay-Horváth Judittal, a MOHU hulladékkezelési szakértőjével beszélgettünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, a lakosság tudatosságának jelentőségéről és az ígéretes fejlesztésekről.
Miért fontos, hogy a lakosság elkülönítve gyűjtse a zöld és élelmiszerhulladékot, és mi történik akkor, ha ezt a hulladékot a vegyes szemétbe dobják?
A vegyes hulladék közel harmadát a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék teszi ki, ami önmagában is jól hasznosítható lenne – ha elkülönítve gyűjtenénk. A gyakorlatban azonban gyakran a vegyes hulladékba kerül, ahol más típusú hulladékokkal keveredik, így egy rendkívül sokféle összetevőből álló, úgynevezett heterogén anyagáramot alkot. Ennek kezelése nemcsak bonyolult és költséges, de jelenleg európai szinten sincs rá teljes körű megoldás.
A vegyes hulladék jellemzően hulladékégetőbe vagy lerakóba jut. Ennek következtében ezek a létesítmények gyorsabban megtelnek, így újakat kell építeni, miközben a már meglévők is egyre nagyobb környezeti terhet jelentenek. A szerves anyagok bomlása során például metán szabadul fel, amely az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. Nyári melegben ráadásul az élelmiszerhulladék belső hőtermelése, vagy a vegyes hulladékba keveredett üveg akár öngyulladáshoz is vezethet. Többek között ezért is támogatja az Európai Unió is, hogy a lakosság külön gyűjtse a hasznosítható hulladékokat.
Milyen egyéni, közösségi és országos szintű előnyei vannak a komposztálásnak?
Egyéni szinten a komposztálás legszembetűnőbb előnye a hulladékdíj csökkenése. Ha valaki kevesebb vegyes hulladékot termel, kevesebbet is kell fizetnie érte – ez önmagában is motiváló lehet. Kertes házban élők számára további előnyt jelent, hogy saját komposztálót használhatnak, így a hulladékból keletkezett komposzt közvetlenül hasznosítható a kertben. Mindezzel párhuzamosan csökken a hulladéklerakók terhelése is, ami hozzájárulhat a környék levegőminőségének javulásához.
Közösségi szinten a komposztálás szemléletformáló szerepe kiemelkedő. Ha egy társasház vagy közösségi kert saját komposztálót tart fenn, az ott élők első kézből tapasztalhatják meg, hogyan válik a háztartási hulladék értékes erőforrássá. A komposztált anyag a közösen gondozott növényeket táplálja, ez pedig tovább erősíti a közösségi gondolkodást.
Országos szinten a hulladék mennyiségének csökkentése révén tehermentesíthetők a lerakók, miközben elindulhat a szükséges zöld infrastruktúra fejlesztése is. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladék feldolgozásához komposztálókra és biogázüzemekre van szükség – ezek létrehozása pedig új munkahelyeket és akár teljes iparágakat hozhat létre olyan térségekben is, ahol korábban nem volt ilyen jellegű tevékenység.
Egyelőre kevesen komposztálnak otthon, bár a fentiek alapján ez egy dinamikusan terjedő eljárás. Hol helyezkedik el a környezetvédelmi törekvések prioritási listáján jelenleg a komposztálás, és milyen eszközökkel igyekeznek erősíteni a pozícióját?
Bár a komposztálás előnyei egyre ismertebbek, még mindig kevesen alkalmazzák rendszeresen otthon. Sokáig háttérbe szorult, és sem hazánkban, sem más országokban nem tartozott a környezetvédelmi törekvések élvonalába.
Az utóbbi időben azonban újra előtérbe került – részben a klímaváltozás, részben a mezőgazdaság kihívásai, például a műtrágya árának emelkedése, a romló talajadottságok és a csökkenő terméshozamok miatt.
Egyre világosabb, hogy a helyben keletkező zöldhulladék lokális feldolgozása kulcsszerepet játszhat a fenntarthatóságban. Ezt az Európai Unió is felismerte, és már irányelvben is rögzítette a jelentőségét.
A MOHU ennek mentén idén több településen díjmentesen biztosít házi komposztálókat a lakosságnak. Ezek az újrahasznosított műanyagból készült eszközök kis helyen is elférnek, jól szellőznek, és könnyen kezelhetők.
A komposztálást emellett közösségi szinten is támogatjuk: weboldalunkon bárki regisztrálhat közösségi komposztáló pontként, ahol a környékbeliek elhelyezhetik a zöldhulladékukat. Ezzel nemcsak a hulladék helyben történő kezelését segítjük, de az önszerveződést is ösztönözzük.
Továbbá iskolai tananyagokkal segítjük a körforgásos gazdaság megismertetését életkor szerint testre szabottan azzal a céllal, hogy a fenntarthatóság a jövő generációi számára természetes, alapvető értékké váljon.
Az említett feldolgozó rendszerek milyen irányba tudnak fejlődni? Milyen lehetőségek vannak az értéklánc bővítésére?
A feldolgozó rendszerek fejlesztése elsősorban a technológiai hatékonyság növelésére irányul. A biogázüzemek esetében célunk, hogy a szennyezettebb lakossági hulladékot is megfelelő módon lehessen előkezelni. A MOHU partnereivel közösen dolgozik azon, hogy ezek a rendszerek minél jobban szűrjék ki az oda nem illő anyagokat, például a műanyag zsákokat, még mielőtt azok bekerülnének a folyamatba. Egy gyakorlati példán keresztül is jól látható, milyen fontos a sorrend: ha egy műanyag zsákot nem választanak le időben, azt később sokkal nehezebb eltávolítani. Ennek megfelelően jelenleg is zajlik annak vizsgálata, hogy kizárólag lebomló vagy papírzsákokat használjanak a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtésére. A komposztáló üzemekben szintén folyamatos technológiai fejlesztések zajlanak. A rostálás, az aprítás, valamint a komposzt forgatásának ütemezése mind befolyásolja a keletkező végtermék minőségét. A megfelelően kezelt konyhai zöld- és élelmiszerhulladékból ugyanis biogáz, hő- és villamos energia állítható elő, a visszamaradó szilárd anyag pedig a talaj szerkezetének javítására és a műtrágyák részleges kiváltására is alkalmas.
Az új, kötelezően bevezetendő élelmiszerhulladék gyűjtési rendszertől mit várnak, illetve az mikortól lép hatályba?
Az újonnan bevezetendő élelmiszerhulladék gyűjtési rendszer célja, hogy a vegyes hulladékban lévő élelmiszermaradék arányát jelentősen csökkentsük, és legalább 30%-át elkülönítve gyűjtsük be. Ez országos szinten évente mintegy 150 ezer tonna konyhai élelmiszerhulladékot jelent, amely így komposztálóba vagy biogázüzembe juthatna. A rendszer próbaüzeme 2024 elején indult 14 településen, köztük három budapesti kerületben.
A lakosság ötliteres beltéri gyűjtőedényeket kapott, melyek ürítésére egy nagyobb közös kuka szolgál a társasházakban. A próbaüzem során igényként merült fel, hogy sokaknak kényelmesebb lenne, ha zacskóban vihetnék le a hulladékot. Erre válaszul a MOHU lebomló papírzacskókat kezdett tesztelni, amelyek a komposztálóban is feldolgozhatók. A műanyag zacskók ugyanis nem bomlanak le a biogázüzemekben, és nehezen is válogathatók ki a rendszerből.
Mit tanácsolna azoknak, akik még nem gyűjtik külön a háztartási hulladékot, de most belevágnának?
Érdemes fokozatosan belevágni. Jó kiindulópont lehet például a zöldség- és gyümölcshéjak elkülönített gyűjtése, amely nem jár kellemetlen szaggal vagy látvánnyal. Az ötliteres beltéri edény zárható, szagmentes, és nem kell megvárni, amíg megtelik. Ha valaki kezdetben saját zacskót használna, azt is elszállítjuk, a későbbiekben pedig remélhetőleg áttérnek majd a papírzacskóra. A tapasztalatok szerint jelentősen csökkent a vegyes hulladék mennyisége – nálunk például már nem telik meg minden héten a szemetes.
De mindezen intézkedések mellett egy átfogó tudatosságra is szükség van a hulladékfeldolgozás hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tételéhez, ami nem az otthoni gyűjtőedényeknél, hanem a boltok polcainál kezdődik. Fontos, hogy tudatosan vásároljunk: amit nem vásároltunk meg, azt értelemszerűen kidobni sem kell. Ezért érdemes például előre tervezni az otthoni menüt illetően, hogy pénztárcánknak és a hulladékkezelő infrastruktúrának is egyaránt spóroljunk egy kicsit. Ezek az apró, tudatos lépések idővel több ezer tonna élelmiszer elpazarlásától, és ugyanennyi felesleges hulladék kezelésétől szabadíthat meg mindnyájunkat.
Említette, hogy jelenleg három kerületben fut a projekt. A jövőre nézve ez hogyan fog Budapesten belül vagy akár országosan felskálázódni?
Folyamatban van az első év tapasztalatainak kiértékelése, és ezek alapján készül a bővítési ütemterv, miszerint a rendszer fokozatosan elérne a vármegyeszékhelyekre, megyei jogú városokba, ahol elsősorban a társasházakban lesz lehetőség a konyhai hulladék visszagyűjtésére, mivel ezeken a területeken nagyobb a koncentrációjuk.
A következő időszakban a szemléletformálás kiemelt szerepet kap, hogy minél több ingatlantulajdonos váljon nyitottabbá az új rendszer bevezetésére. Az első három budapesti kerület gyakorlatai és visszajelzései alapján lehet majd országosan továbbépíteni a programot.
A tartalom a MOHU megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
