HVG Pszichológia
HVG Pszichológia

Manapság meghosszabbodott az az időszak, amikor a szülők már nem nevelnek gyerekeket, de még egyáltalán nem idősek. Az így kialakuló űr – amit „üres fészek” vagy „árvaház” szindrómának is szoktak nevezni – betöltésére gyakran hibás recepteket találunk, és egyik jellemzője a gyermek el nem engedése.

Sok szülő úgy oldja meg a krízist, amikor gyerekei felnövését követően új életet kellene kezdenie, hogy nem engedi önállósulni fiatal felnőtt gyerekét. A felnőttkorba lépésnek manapság ráadásul hiányoznak a rítusai, és az érzelmi érés, a szocializáció is tovább tart, mint régen. A tradicionális kultúrákban, a vallásokban sajátos rítusok – bérmálás, konfirmálás – jelezték a felnőtté válást, amelyek mára elveszítették eredeti, felelősségvállalást szimbolizáló jelentőségüket. Ma e helyett sokan szívesen benne maradnak az elnyújtott kamaszkorban, hajszolják az élvezeteket, s a kényelmes „Mama Hotel” lakójaként, annak áldásait élvezve nehezen tudnak felnőni.

A felnőtté válást maguk a szülők nehezítik leginkább túlzott elvárásaikkal vagy annak hiányával, vagy a túlsegítéssel, aminek fejében beleszólnak – saját ürességük kompenzálásaként – a fiatalabb generáció életébe. Anyagilag segítik a lakásvásárlást, de „cserébe” megmondják, hol és milyen lakást vehetnek. Gyakran egy ártalmatlan bútordarab is hirdetheti a leválás hiányát. Amikor a fiatal pár új lakásba költözik, és a nő az édesanyjával, nem pedig a férjével vásárol új ágyat a hálószobába. A férfit az ágy állandóan arra figyelmezteti, hogy a párjának nem ő az első, miközben a szülő jót akar, de „nevető harmadikként” mentesül az alól, hogy a lányát elengedve változtasson az életén, új célokat keressen magának, és saját párjával erősítse a kapcsolatát.

Házasságban anyuval, apuval


Ha a szülők párkapcsolata az intimitás hiányával küzd, akkor bármely életkorban előtérbe kerülhetnek – mint megmentők – a gyerekek. Ha az apa nem becsüli eléggé az anyát, akkor a lányával élhet érzelmi életet, hozzá kötődik erősen, ami tovább rontja párkapcsolatát, s nehezíti lánya későbbi leválását. Vagy fordítva: gyakran az anya néz föl a fiára férfiként, isteníti őt, vele él meg közös élményeket a férje helyett.

 

Generációkon átívelő kötődések
©

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sokféle kóros kereszteződés van, s ebben a gyermek neme nem meghatározó. Előfordul, hogy a lány válik anyja érzelmi „férjévé”, s a fiú apja lelki társává. Bárhogyan alakul is, mindig egészségtelenek a generációkon átívelő kötődések, mert a gyerekek tartják életben szüleik kapcsolatát, közben paradox módon ők akadályozzák szüleik szembenézését kapcsolati hiányaikkal, magányosságukkal. S mivel a szülő a gyermekével elégíti ki szükségleteit, akarata ellenére akadályozza saját életét és gyermeke egészséges fejlődését, önállósodását. Ha a gyereknek mégis sikerül leválnia, annak súlyos következményei lehetnek a szülők életében: testi, lelki betegségek, válás.


L. Stipkovits Erika cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, november 20-án megjelent számában olvasható, melyben az elengedés, a gyász és az újrakezdés témáját járjuk körül szakértő szerzőinkkel. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!

L. Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniás szakpszichológus, hipnoterapeuta harmadik, Szeretettel sebezve – Szülőkről felnőtt gyerekeknek című könyve a napokban jelent meg a HVG Könyvkiadónál.

L. Stipkovits Erika korábbi cikkei a témában: Állandó bűntudata van? Lehet, hogy mártírszülei vannak, Így sikerülhet mégis felnőnie, ha borostyánszülők nevelték, illetve Segítség! Anyu a legjobb barátnőm.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Cikk megosztása
Címkék