Invitech
Invitech

Nem csak azt áruljuk el, hogy miért felhő a számítási felhő (cloud computing), holott nem az égben található, de arra is válaszolunk, hogy vállalkozásunk mikor béreljen külső szervereket és mikor fejlessze saját kapacitásait inkább.

Tulajdonképpen mindegy, hogy az informatikai fennakadások azért következnek be, mert a különféle berendezések és a rajtuk futó alkalmazások elavulttá váltak, vagy a hardverkapacitást túlnőtte a szervezet, és egy-egy eszköz a hatalmas túlterhelés miatt már az utolsókat rúgja.
A cég így is, úgy is döntési helyzetbe kerül: új szerverekbe ruházzon be, béreljen vagy költöztesse felhőbe erőforrásait? De melyik a jobb megoldás?

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, ugyanis a helyszíni szerver vagy a felhő mellett hozott döntés hatással lesz a mindennapi üzleti, szervezeti tevékenységre.

Miért hívják a felhőt felhőnek?
A számítási felhő (cloud computing) egy olyan internetes megoldás, amely képes megosztani az informatikai erőforrásokat. A felhő bárhonnan lehetővé teszi a hozzáférést hálózatokhoz, szerverekhez, tárolókhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek mérete rendkívül gyorsan a szükségletekhez igazítható, illetve rendkívüli mértékben megnöveli a szervezet működésének rugalmasságát azáltal, hogy a felhasználók többé nincsenek telephelyhez kötve.
Azt már kevesen tudják, hogy miért lett felhő a felhő neve. Nem azért, mert a szerverek a felhőben vannak, hanem azért, mert a külső szerverkapacitásokat is feltüntető diagramokon egy
felhőszerű ábrával, jellel ábrázolták a külső szervereket.
A felhők különféle képességeket, szolgáltatásokat kínálnak a felhasználóknak és a cégeknek. Tárolhatják és feldolgozhatják az adataikat saját rendszerükön vagy külső szolgáltató adatközpontjában is, ami fizikailag akár a világ túlsó felén is lehet.

Helyszíni szerverek pro és kontra

A kis- és közepes vállalatok számára a számítási felhők sokáig nem jelentettek valóságos alternatívát, hiszen ezeket a rendszereket a nagy cégek igényeinek megfelelően dolgozták ki. Ez a helyzet mára teljesen megváltozott, de az előzmények miatt a kisvállalkozásoknál még ma is elsősorban helyszíni szervereket használnak az alkalmazások futtatására, a fájlmegosztásra, az e-mailek és egyéb irodai megoldások kezelésére.

Ennek a gyakorlatnak megvannak az előnyei. Ha a szerver házon belül van, akkor elvben teljes kontroll gyakorolható az erőforrások és az adatok felett, az eszközök és az adatok is házon belül maradnak. A megoldás a szervezet igényeinek megfelelően teljesen testre szabható. Továbbá a szerver frissítése, fejlesztése (upgrade-je) mindig a cég igényeinek megfelelő lehet, és havi igénybevételi díjat sem kell fizetni.

Ugyanakkor a helyszíni szervereknek hátrányai is vannak. Ezek közül kiemelkedik, hogy igen jelentős induló beruházás szükséges a berendezések és szoftverek megvásárlásához és üzembeállításához. Emellett mindenképpen fizetni kell egy – legalább részmunkaidős – IT-stábot, szerverszobát, valamint elő kell teremteni a szoftverlicencek megújításának forrásait, és a hardverfrissítések fedezetét. A helyi szerverek hajlamosabbak lehetnek az adatvesztésre katasztrófahelyzetekben a házon belüli elhelyezés miatt: a biztonságos helyre való adattükrözés gyakoriságától függ ráadásul, hogy mennyi adat veszhet el vészhelyzetben. Valamint nincs garancia, biztosíték az állásidő esetére.

Megbízható internetkapcsolat nélkül ne akarjunk felhőszervert

A felhőszerverek mellett és ellen is szólnak megfontolandó érvek. Ha például egy magyarországi kis- vagy közepes vállalat nagy százalékban alkalmaz (otthonról dolgozó) virtuális munkatársakat, vagy jelentősek a belső informatikai költségei, a felhőszerverek képesek pénzt megtakarítani a cég számára. Ez a megoldás különösen hasznos azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak a saját IT-munkatársakat, vagy azt a tőkét, amit a magas IT fizetések lekötnek, másra használnák. A felhő (cloud) szerverek további előnye, hogy könnyen skálázhatók, azaz a kapacitásokat a változó igényeknek megfelelően, szinte azonnal lehet módosítani.

A cloud szerver használatához viszont megbízható internetkapcsolatra van szükség. Ha az internethozzáférés megszűnik, a felhasználók nem tudnak csatlakozni a szerverhez, s nem érhetik el az erőforrásaikat, adataikat. Ez pedig a cég működésének leállását eredményezheti. Habár a felhőszerverek ma már rendkívül biztonságosak, ennek ellenére sokszor még nem szívesen használják ezeket különösen érzékeny információk (például az ügyfelek személyes, egészségügyi vagy pénzügyi adatainak) tárolására, kezelésére. A cloud szerver havi hosztolási díja ugyan költségtöbbletet jelent, de ez egyrészt tervezhető, másrészt az aktuális igényhez igazítható. Ráadásul felhő alapon rugalmasabb szolgáltatás is igénybe vehető a szerverek hostolásánál.

Ha felhőszerverre vált, ezekre az előnyökre számíthat
▪ Nincs szükség helyszíni hardverre vagy a beruházásokra. Jól alkalmazható a gyorsan növekvő vállalatoknál, amelyek túl gyorsan kinőnék a helyben telepített infrastruktúrát.
▪ Könnyen skálázható, igény szerint bővíthető. A megoldásokat gyakran keresleti alapon használják, így a cégek csak olyan szolgáltatási opciók után fizetnek, amelyeket saját maguk jelöltek meg.
▪ A munkatársak bárhonnan, bármikor és bármilyen számítógépről, tabletről vagy okostelefonról kapcsolódhatnak a rendszerhez. A vállalatok BYOD („hozd a saját eszközöd”) politikát vezethetnek be.
▪ Az adatok megőrzéséről (általában 15 percenként ismételt) felhőbe történő biztonsági mentéssel gondoskodnak, minimalizálva az adatvesztést katasztrófahelyzetben.

Ezekre is figyelni kell

▪ Felhőszerverrel a felhasználói élményt az internetkapcsolat sebessége nagyban meghatározza.
▪ Mások is közvetlenül hozzáférhetnek, igaz az egyes felhasználók számára teljesen elkülönülten, ugyanazokhoz a felhőszolgáltatásokhoz, amelyek a cég adatait használják.
▪ Ha az internetelérés – akár a szolgáltató, akár felhasználó felől – megszakad, az adatokhoz nem lehet hozzáférni.

Mivel mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, ezért vegyes modelleket is gyakran alkalmaznak a cégek. Ezekben például az érzékeny adatokat a felügyelet megtartása érdekében többnyire helyszíni szervereken tárolják, de a többi funkcióra felhőket vesznek igénybe.


Miért költözött felhőbe a KÖBE?

Az Invitech Solutions DC10 adatközpontjába való költözéssel a KÖBE (Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület) olyan minőségű és magas fokú rendelkezésre állást vásárolt meg szolgáltatásként, amelyet beruházással nem lett volna lehetősége elérni. Emellett az informatikai infrastruktúra átalakítása az adatközpontban történő szerverelhelyezéssel (kolokációval) járó költségekre fedezetet nyújt.

A KÖBE bevétele a 10 milliárd forintot is meghaladja, ügyfeleik száma pedig eléri a 180 ezret. A cégnek 8 telephelye van, ahol összetett informatikai infrastruktúrát és szolgáltatásokat kell működtetni. Mindehhez olyan IT partnerre volt szükség, amely megbízhatóságot, rugalmasságot és stabilitást tud kínálni – ezért választották az Invitech Solutions szolgáltatásait.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Invitech Solutions közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Invitech BrandChannel

Facebookozni sem tudna nélkülük: így működnek az adatközpontok

A digitális technológia egyszerűen beépült az életünkbe, és nem is nagyon izgat bennünket, hogy miként kapjuk meg a Facebook posztokat, hogyan jelzi előre a meteorológia az időjárásváltozást, hogyan vagyunk képesek keresni az interneten, hogyan működnek a közlekedésben az utastájékoztatási rendszerek, vagy éppen hogyan vásárolhatunk szinte bármit pár gombnyomásra. Nem gondolkozunk rajta, hogy az efféle dolgok mögött adatközpontok állnak. De mik is azok?