HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hogyan juthatunk közelebb a tökéletes élményhez, és miként okozhat nagyobb örömöt a kevesebb? Segíthet-e a dizájngondolkodás a beteg gyermekeken? Hogyan nyilvánul meg a kreativitás a perifériákon? Egyebek mellett e kérdésekre keresték a választ a TED-konferenciasorozat előadói.

Jinsop Lee: Mitől olyan jó a szex?

Sok dizájner számára elsődleges a termék kinézete, a többi érzék – a tapintás, a szaglás, a hallás és az ízlelés – kiszolgálására kevesen fordítanak figyelmet – mutat rá Jinsop Lee ipari dizájner, aki éveken át gyűjtött adatokat arról, miként érzékelik az emberek az őket érő emlékezetes élményeket. Megfigyeléseihez olyan koordináta- rendszert használt, amelynek vízszintes tengelyén az öt érzék, a függőlegesen pedig nullától tízig terjedő skála szerepelt. Ezen mérte meg például a tésztaevés élményét, amelynek során meglepetést okozott neki a hallás viszonylag magas értéke – sokak szerint ugyanis a tészta élvezetének része a szürcsölő hang. Ugyanígy váratlan volt számára, amikor a dohányzásról nyilatkozók az ízlelésen és a szagláson kívül a tapintást is magasan értékelték – szerintük ugyanis a cigaretta fogása része a dohányzás okozta élménynek. Jinsop Lee szerint a tökéletes élmény minden érzékszervünket intenzíven megmozgatja, jó példa erre a szex megélése. Öt érzék néven emlegetett elmélete szerint, ha az érzékek egyikének értékét emeljük, briliáns termékhez vagy szolgáltatáshoz juthatunk. Slágertermék lehetne szerinte például a használat közben kedvenc illatunkat permetező vasaló, amely nemcsak a ruháinkat tenné illatosabbá, hanem a vasalást is élvezetesebb tevékenységgé varázsolná.

©

Graham Hill: Az élet kicsiben

Tanulságos sztorikra vágyik?

Példaértékű céges sztorik és különleges életutak - a HVG Extra Business friss száma azt járja körül, miként segíthetik a történetek karrierünket, életünket, cégünk sikerét. Íme 11 cikk, amit érdemes elolvasnia!

A kevesebb holmi néha nagyobb boldogságot okoz – vallja Graham Hill újságíró, aki 39 négyzetméteres manhattani lakásban él, és fenntarthatóságról meg minimalizmusról prédikál. Szerinte ezzel a világlátással nemcsak pénzt spórolunk, hanem több szabadságot, teret és időt nyerünk, nem utolsósorban pedig ökológiai lábnyomunk is csökken. Az átállás megkönnyítéséhez néhány jó tanácsot is ad. Tanuljunk meg könyörtelenül válogatni a holmijaink közül, valamint elgondolkodni egy-egy új termék beszerzésekor. Dobjuk ki vagy adományozzuk el évek óta nem hordott pólóinkat, és csak olyan remek termékeket vegyünk, amiket előreláthatólag évekig szeretni fogunk. A hatékony térkihasználás jegyében vásároljunk egymásba illeszkedő felszereléseket (egymásba pakolható székeket), többfunkciós bútorokat (például étkezőasztalból kialakítható ágyat), és tüntessük el – vagyis digitalizáljuk – a könyveinket, a filmjeinket, az iratainkat. Hill nem azt hirdeti, hogy hozzá hasonlóan mindenkinek 39 négyzetméteren kellene élnie, csupán a szerkesztett élet előnyeit próbálja felvillantani. Így lehet 300 négyzetméteres lakásból 250-esbe, 250-esből 200-asba költözni úgy, hogy a váltás végén akár még boldogabbak is legyünk.

David Kelley: Áttervezett tapasztalás

Az alkotói kreativitás magabiztosságát oktató David Kelley egy orvosi képalkotó berendezéseket tervező szakember példáját említve hívja fel a figyelmet a dizájngondolkodás „varázserejére”. Az általa bemutatott Doug Dietz nehéz pillanatokat élt át, amikor egyik kórházi látogatása során személyesen tapasztalta a gyermekek rémületét az általa tervezett készülék miatt. Dietzet elkeserítette, hogy a gyerekpáciensek közel 80 százalékát nyugtatózni kellett a vizsgálat előtt, ezért aztán kalandparkot varázsolt a korábban rémisztő MRI-szobában. Az újraértelmezett helyiségben a beteg gyermekeket színes falak és velük bánni tudó alkalmazottak várták, és az átalakított térben kedvükre „bújócskázhattak például kalózokkal”, megkönnyítve a szakszerű vizsgálatot. A hatás átütő volt: a szemléletváltást követően a nyugtató használata a gyerekek körében 80 százalékról 10 százalékra csökkent.

©

Iwan Baan: Az egyformaság megöli az örömöt

Iwan Baan fotográfus nagyszabású városrendezési tervek mellett olyan helyek mindennapjait is megörökítette, amelyek lakói pénz és állami támogatás híján lehetetlen körülmények között hoztak létre változatos otthonokat. Dolgozott az amerikai Homeland sorozat révén világhírűvé vált caracasi Torre David toronyház félbehagyott épületében, amelyben az évek során emberek ezrei alakítottak ki maguknak egyedi lakásokat. Megörökítette a „nigériai szegény Velence”, azaz a Lagos-lagúnára épült Makoko mindennapjait, valamint megörökítette az építőanyagok híján földbe vájt otthonokban élő, vidéki kínaiak életét. Munkája során a nyomornegyedek működésében rendszert és logikát talált: a lakók a körülményeknek leginkább megfelelő módon, ösztönösen alakították ki otthonuk dizájnját. Baan szerint e találékonyság ragyogó példája az emberi alkalmazkodóképességnek, egyben elmereng azon, mire lennének képesek e közösségek, ha egyedi meglátásaikhoz segítséget is kapnának.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? A HVG Extra Business friss számának középpontjában a történetmesélés áll. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

"Sokan nem is tudják, hogy rabszolgák"

Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk második részében a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb ötöt.