HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újabban már a nagyvállalati marketingesek is rákaptak a szoftverfejlesztők által jól ismert agilis munkamódszerekre. Néhány cég már ennél is továbbmegy: innovációs központokat, afféle márkalaborokat alapítanak, például a Szilícium-völgyben.

Tesótusának nevezték az amerikai futball 47. kupadöntőjét a tréfás kedvű újságírók, és heteken át találgatták, vajon a John Harbaugh edzette Baltimore-i Hollók, vagy az öccse, Jim által irányított San Franciscó-i 49-esek nyerik a végső összecsapást. A Super Bowl igazi, hamisítatlan népünnepély az Egyesült Államokban. Ezeken az estéken százmilliónál is többen tapadnak a képernyőkre, fogy a sör meg a hot dog, és a rangadó szünetében megasztárok szórakoztatják a nagyérdeműt. Az a bizonyos 2013-as, kora februári vasárnap viszont nemcsak a történelmi testvérpárbaj és Beyoncé káprázatos fellépése miatt lett emlékezetes.

Milliárdos médiaérték egyetlen kurta bejegyzéssel

A játékidő háromnegyedénél 28:6-ra vezetett az esélytelenebb Baltimore, ám ekkor elsötétült a stadion, és a hirtelen jött áramszünet miatt felfüggesztették a mérkőzést.

Amerika nem tehetett mást, mint izgatottan várta a befejezést. Mindeközben az Oreo kekszmárka digitális vezérlőtermében mozgásba lendültek a fogaskerekek, és néhány perccel a küzdőtér elhomályosulása után közzétettek egy bejegyzést, amely szinte azonnal felvillanyozta a közösségi médiát. „Áramszünet? Sebaj. Attól még mártogathatsz a sötétben” („Power out? No problem. You can still dunk in the dark”, ahol a dunk ige finom utalás volt az Oreo-rajongók kedvenc foglalatosságára, sütitunkolásra kávéba, tejbe.)

Miután a mérkőzés véget ért (és óriási hajrát követően a San Francisco 34:31-re kikapott), a több tízezernyi facebookos, twitteres megosztásnak köszönthetően sokmillióan értesültek az oreósok frappáns szellemességéről. Szakértők szerint a cég marketingcsapata aznap este olyan értékű médiaelérést generált, amely megegyezik egy Super Bowl alatt levetített 30 másodperces tévéreklám árával – azaz körülbelül 1,2 milliárd forintnyival.

Agilis gyorstalpaló, nem csak marketingeseknek

Az agilis (agile) módszerek célja a valóság minél gyorsabb „lekövetése”, a rapid alkalmazkodás. Prioritási listába rendezett, jól meghatározott programcélok és -feladatok mentén folyik a munka, kis létszámú, általában 5-9 főből álló csoportokban. A csapatok változatos összetételűek, önszerveződők, és a tagok között nincsen alá-fölérendeltségi viszony. Az elvégzendő feladatokat 2–4 hét alatt végrehajtandó, minimális tervezést igénylő részműveletekre darabolják. A fejlesztések középpontjában az ügyfelek, a fogyasztók állnak. A megoldandó problémákat, ügyféligényeket egyszerű, de szemléletes történetekkel (user story) specifikálják. Az iteratív változások, változtatások adatvezéreltek, illetve tesztek eredményeitől függnek. Az agilis döntéshozatalban a konvencióknak és a megszokásnak („ezt azért csináljuk, mert nálunk ez a szokás...”) nincs helye. Az agilis marketing gyökerei az agilis szoftverfejlesztésig, illetve a 2001-ben közzétett Agilis Kiáltványig (Manifesto for Agile Software Development) nyúlnak vissza. Az agilis módszerek közül az úgynevezett Scrum módszertan a legelterjedtebb. A „scrum” a rögbiből és az amerikai fociból vett „scrummage” kifejezés rövidítése, jelentése: dulakodás, csetepaté, összecsapás.

A váratlanon kívül semmit sem bíztak a véletlenre

Az Oreo elképesztő eredményét könnyű lenne a szerencsének tulajdonítani. Az igazság ezzel szemben az, hogy a kekszgyártónál már másfél éve gyakorlatoztak a kupadöntőshöz hasonló, váratlan helyzetekre, mielőtt megütötték volna a főnyereményt.

A valós idejű marketinghez először is létrehoztak egy „parancsnoki szobát”, ahol többtucatnyi képernyőre futnak be az adatok, többek között arról, mi történik éppen a közösségi médiában, illetve miről szólnak a netes híroldalak és tévécsatornák tudósításai. Emellett azt is elemezték, hogy a célcsoporthoz tartozó vásárlók milyen tartalmakat kedvelnek, osztanak meg leginkább, vagy miként használják a különféle kommunikációs csatornákat (például rájöttek, hogy a Super Bowlt tévében követők 36 százaléka az okostelefonját is figyeli közben).

Mindezeken túl „agilis” csapatot állítottak össze, amelyben márkamenedzser, stratéga, kutató-elemző, közösségi médiás, szövegíró és grafikus egyaránt helyet kapott. A csoporttagokat úgy választották ki, hogy az összes érintett terület képviselve legyen, és képesek legyenek döntést hozni, cselekedni tíz percen belül.

Így sikerülhetett, hogy röviddel az után, hogy az Oreo főhadiszállásától 1 900 kilométernyire lévő sportcsarnokban kialudtak a lámpák, megszületett egy közösségimédia-poszt, amely gyorsaságával és relevanciájával keresztülharsogott minden médiazajt.

Scrum-szószedet

Backlog vagy Product Backlog: az elvégzendő munkák fontossági sorrendbe rendezett listája. Arról választják ki a soron következő részfeladato(ka)t.

Sprint (futam): 2 és 4 hét közötti időtartam, amely alatt a csapat elvégzi a kijelölt részfeladato(ka)t.
Product Owner (kb. terméktulajdonos): az ügyfél, a megrendelő képviselője, ő biztosítja, hogy a csapat üzleti szempontból fontos dolgokkal foglalkozzon.

Scrum Master: A csapat facilitátora, akinek elsődleges szerepe az, hogy a futam teljesülését gátló akadályokat elhárítsa. Ő tartja mozgásban a csapatot, illetve „lökhárítóként” szolgál a csapat és a szervezet egyéb részei között. A Product Owner és a Scrum Master személye megegyezhet egymással, bár sokak szerint ez nem ideális megoldás.

Standup (napi megbeszélés): Időtartama kb. 15 percre korlátozott, többnyire mindenki áll. A résztvevők mindannyian ugyanazokra a kérdésekre válaszolnak: Mit csináltam tegnap óta? Mit tervezek ma csinálni? Mi gátol meg a céljaim elérésben?

To-Do List (Teendőlista): Az elvégzendő részfeladatok csoporttagokra lebontott, többnyire nyilvánosan kifüggesztett listája. A teendőket általában három oszlopba sorolják: elvégzendő – folyamatban – elvégzett.

Görény Művekben kísérletező mamutok

A hierarchizált nagyvállalati szervezetből kiszakított, jelentős függetlenséget élvező, gyors reagálású részlegek korántsem számítanak újdonságnak. A Lockheed Martin Görény Műveknek (Skunk Works) csúfolt fejlesztőirodája például arról lett híres az 1940-es évek közepén, hogy kevesebb mint öt hónap alatt megalkotta az Amerikai Légierő első sugárhajtású vadászgépét.

Bő hetven évvel később, amikor a legnagyobb vállalatok sincsenek biztonságban, mert néhány fős garázscégek egyik napról a másikra felforgatják piacaikat, a legkülönbözőbb világmárkák sorra hozzák létre marketingre és termékfejlesztésre szakosodott kísérleti központjaikat. Többségüket azonban elhagyatott gyárépületek helyett egyenesen a Szilícium-völgybe, vagy más globális technológiai csomópontba telepítik.

Az innovációs rezervátumokba költözés persze egyáltalán nem véletlen. A márkalaborok ugyanis nemcsak saját ötletekkel kísérleteznek, hanem azt is kutatják, hogy a megannyi startupból, bevételre és tőkére éhes fiatal vállalkozásból melyikkel érdemes kooperálni, esetleg melyiket érdemes felvásárolni. A macska- és kutyaeledel-gyártásban is érdekelt Nestlé például így szerezte meg a házi kedvencek örökbefogadására szakosodott Petfinder weboldalt, amelynek látogatószáma manapság a havi nyolcmilliót is meghaladja.

Aztán vannak olyanok, mint a Unilever, amelyek konkrét marketingproblémákhoz toboroznak partnert. Ők, példának okáért, az Axe/Lynx kozmetikumok rejtőzködő célcsoportját próbálták meg elérni, amihez végül is a Sofar Sounds nevű startup nyújtott segítséget. A Sofar ugyanis egyszerű webes regisztrációt követően titkos koncerteken hozza össze a fiatal zenekedvelőket és a többnyire alternatív zenészeket, közel 300 nagyvárosban – így Budapesten is.

Szurop István cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2016/4-es számában. Kíváncsi, hogyan segíthetik karrierjét vagy cégének sikerét a történetek, és hogyan aknázzák ki a sztorik erejét a profik? Keresse az újságárusoknál a HVG Extra Business friss számát, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
HVG Extra Business Business magazin

Vészjósló jelek, amelyek arra utalnak: közel a vég

Még az ikonikus vállalatok esetében is előfordul, hogy megtorpannak, elbuknak és feledésbe merülnek. A vezetők önhittsége, a gyenge marketing, a rossz termék, a stratégiai hibák, a gazdasági környezet vagy egyszerűen a pech, mind szerepelhet a lehetséges okok hosszú listáján. Sok esetben azonban éppen a siker a bukás katalizátora.

HVG Extra Business Business magazin

Tényleg elég, ha van egy pipa vagy három csík a ruhán?

A világ jobb hellyé tétele, az emberek inspirálása, folyamatos innováció, a felhasználói igények maradéktalan kiszolgálása – mindezek együtt és külön-külön is jellemzői lehetnek egy magasabb rendű cél érdekében tevékenykedő vállalkozásnak. Cikkünkben nagyvállalati példákat mutatunk be.