Végy egy divatterepjárót, látványosan csapd le a hátát, és tegyél bele egy bivalyerős motort – ilyen egyszerű ennek a vadonatúj BMW-nek a receptje.

A BMW X5 már négy esztendeje forgalomban volt akkor, amikor a bajor márka ráébredt arra, hogy az eggyel kisebb kategóriában is meg kellene lovagolni a városi terepjáró-divathullámot. Valahogy így látott napvilágot 2003-ban az E83 kódjelű első BMW X3, melynek 2010-ben érkezett meg a minden tekintetben sokkal felnőttesebb második generációs kiadása (F25). Ha pedig az X5-ből már jó ideje létezik csapott hátú változat, az X6, akkor természetesen a kis X3-ból is kellett készíteni hasonlót: a kupésított X4 (F26) 2014 óta képviselteti magát a müncheniek kínálatában. Ez utóbbi sorozatból egészen a közelmúltig az xDrive35i jelentette a csúcsot a maga 306 lóerős teljesítményével, azonban a BMW-nél úgy érezték, egyeseknek ez bizony kevés lehet. Pontosan nekik készült jelen tesztünk alanya.

©

Ízlelgessük egy kicsit a pontos típusjelzést, ami ugyebár úgy hangzik, hogy X4 M40i. A gépsárkány mindenképpen több egy M külcsínnel megáldott, úgymond hétköznapi X4-nél, de azért valamivel kevesebb, mint a gyártó olyan kőkemény M-es gépei, mint amilyen például az M2, az M3, vagy az M4. Az X4 M40i egy olyan prémium kategóriás SUV, mely elsősorban sportos külcsínje és messze átlagon felüli menetteljesítményei révén szeretne kitűnni a mostanság egyre jobban beszürkülő divatterepjáró tömegből. Hogy aztán ez a gyakorlatban sikerül-e neki, az rögvest kiderül.

Ha a kulcs a zsebben, mi pedig helyet foglaltunk a rendkívül sportosra vett, igen korrekt oldaltartást biztosító vezetőülésben, akkor nincs más teendő, mint rányomni az indításgombra. Ennek hatására felvillannak a fények a műszerfalon, majd pedig a petrolhead beállítottságúak legnagyobb örömére versenyautókból ismerős hangok által megspékelve kel életre a soros hathengeres erőforrás. Téli körülmények mellett teszteltük az autót, így körülbelül egy percig igen hangosan, majd némileg visszafogott hangerő mellett járt a motor. A sportrajongók számára kellemes hangok a motor és a kipufogó felől egyaránt támadásba veszik a hallószerveinket, ami kellemes kombináció.

©

A már bemelegedett motor nagy kedvvel forog el egészen a 7 ezres leszabályozás környékéig, és végig tol, tol és tol, nem kicsit, nagyot. A 360 lóerős teljesítmény csak minimálisan marad el az M2-féle 370 lóerős szinttől, a turbófeltöltésnek köszönhetően pedig már 1350-es fordulatszámtól kezdődően rendelkezésünkre áll a 465 Nm-es maximális nyomaték. A 0-100-as spint 4,9 másodpercig tart – összehasonlításképp az M2 4,3, az X4 xDrive35i 5,5 másodperc alatt abszolválja ezt a feladatot. A végsebesség 250 km/h óra, természetesen az elektronika által lekorlátozva. Igencsak tiszteletre méltó adatok ezek, főleg egy közel 2 tonnás SUV-tól.

Ha már unjuk a Sport és Sport+ üzemmódok puritán sportosságát, gyorsan átválthatunk Comfort vagy Eco Pro módba, amikor az alapvetően sportosra hangolt technológia szépen lassan megerőszakolja magát. Ilyenkor a gázreakciók sokkal lassabbak, a váltások kevésbé gyorsak, de például a kipufogó csak minimálisan lesz halkabb. Így aztán - bár ilyenkor néhány deciliterrel kevesebbet fogyaszt a kocsi - hosszú távon fárasztó a magas zajszintje, a még kicsit felpuhítva is kőkemény sportfutómű rázósságáról nem is beszélve. Az X4 M40i révén még Comfort módban is olyan úthibák fedezhetők fel, melynek létezéséről korábban nem is tudtunk, hiszen "normál" autóval közlekedve ezekből semmi sem érződik.

©

A sportfutóműnek csak jó minőségű szerpentineken, esetleg versenypályán vesszük hasznát, de ilyenkor aztán mosolygunk szakadatlanul. Az X4 M40i-t egyszerűen nem lehet lerobbantani az útról, a nyomaték nagyobb részét alaphelyzetben hátra juttató négykerékhajtás nagyon szerethető, a közvetlen kormányzás is teljesen rendben van. Azonban valahogy végig az motoszkál az agyunk legmélyén, hogy "de miért van így megemelve a kaszni, miért ülünk ilyen magasan?". SUV-ságát tehát ez az X4 csúcsmodell sem tudja letagadni, és mi sem igazán tudjuk, hogy mi szükség van az ilyen szupersportos emelt járgányokra. A terepjárók kőkemény sportolókká alakításának körülbelül annyi értelme van, mintha egy vérbeli sportkocsit 10 centiméterrel megemelt futóművel kezdenének árusítani, merthogy éppen most aktuálisan ez a divat.

A látványos Long Beach kék színben pompázó tesztautót kívülről többek között a módosított lökhárítók, a szürke visszapillantók, az M logók, a spéci kipufogók és persze a nagyobb féktárcsák különböztetik meg a mezei X4-esektől. Kapunk továbbá rajtelektronikát és nyolcsebességes Steptronic Sport automata váltót, de akár manuálisan is válthatunk a kormány mögötti fülekkel. Bár papíron csak 8,6 liter a vegyes fogyasztás, nekünk ennek közel a dupláját sikerült produkálnunk úgy, hogy az Eco módot legalább annyiszor használtuk, mint a Sport+-t. Egy ilyen drága autó esetében persze nem is az anyagi vonzatok miatt negatívum a nagy fogyasztás, hanem amiatt, hogy a 67 literes üzemanyagtartályt adott esetben bizony 400 kilométerenként fel kell töltenünk. Budapest–Frankfurt-viszonylatban ez két tankolást jelent, míg egy szolidabb dízel járgánnyal ezen a távon egyszer sem kell megállni.

©

Az alaphelyzetben 19 colos felniken guruló, de 20-as szettel is rendelhető X4 M40i-ben elöl remekül el lehet férni, és bár hátul is korrekt a fejtér, mindezt az ülőlap relatíve alacsony pozíciójával tudta elérni a gyártó, ami nem feltétlenül ideális. Ahogy az ilyen kupé terepjáróknál lenni szokott, hátrafelé egy apró lőrésen lehet csak kilátni, ami a tolatást horrorrá tenné, ha nem lenne tolatóradarunk. Az 500 literes csomagtartó 10 százalékkal kisebb, mint az X3-é, de szerencsére remekül rakodható, és kibővített formában akár 1,4 köbméternyi pakkot is szállíthatunk. Pozitívum, hogy az ajtózsebek elöl és hátul is korrekt méretűek. A műszerfal még nem teljesen digitális, hanem csak kisebb részben, és a sportos hangulat itt is maximálisan tetten érhető. Az automata távfény funkciós adaptív LED fényszóró 600 ezer forintos extra, de mindenképpen megéri a pénzét, mert kis túlzással nappallá varázsolja az éjszakát.

+ : turbós hathengeres motor, remek menettulajdonságok, látványos külcsín.

: hosszú távon fárasztó hangerő és rázós futómű, rossz kilátás hátrafelé, magas fogyasztás.

Ha beérjük egy fapados BMW X4-gyel, akkor 13,6 millió forintból megúszhatjuk a vásárlást, viszont ha M40i-re vágyunk, akkor minimum 21,5 millió forintot kell a kasszában hagynunk, arról nem is beszélve, hogy a jól felszerelt tesztautó 26,3 millió forintot kóstál. Az efféle szupersportos SUV-oknak továbbra sem látjuk semmi értelmét, de persze teljesen érthető, hogy az Audi SQ5-re és a Mercedes GLC 43-ra mindenképpen meg kell, hogy legyen a BMW válasza. Durván leegyszerűsítve a dolgokat: ha van körülbelül 30 millió forintunk, akkor az X4 M40i helyett inkább egy X4 xDrive 20d-t érdemes vásárolni a szürke hétköznapokra, és egy M2-t a mosolyfakasztó hétvégékre.

Korábbi autós tesztjeinket ide kattintva találja. Még több tesztért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.