szerző:
Demeter Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A városi kisautóké alapvetően egy józan kategória. Egy-két utassal és némi csomaggal is kényelmes járművek, felesleges rongyrázás nélkül. A Ford viszont most olyan szinten “díszítette fel”, többek között elektronikus technológiával, az új Fiestát, ami ebben a szegmensben pár éve még szóba sem jöhetett volna.

Az új Fiesta tavalyi, kölni világpremierjén is ott voltunk már, egy valódi amerikai gigarendezvény keretében, 2500 vendéggel egyetemben. Az akkori főszereplőkből a Fiesta maradt velünk, a Ford akkori nagyvezérétől Mark Fields-től viszont azóta búcsút vettek. Az ő leváltásában biztosan nem a Fiesta jelentette az indokot, a 40 éve gyártott modell – legalábbis nálunk, Európában – mindig is kedvenc volt. Ami a VW Golf a kompakt autók közöttt, az a Fiesta a városi kisautók között, jellemzően piacvezető.

Sikerét leginkább a jó árazás mellé társuló, éppen a piac legjellemzőbb igényeit kielégítő konstrukciójának köszönheti, ami az éppen aktuális francia-olasz autók közel azonos tagjainál (most éppen: Peugeot 208, Renault Clio, Fiat Panda) igényesebbet jelent, a német-japán konkurenciánál (VW Polo, Honda Jazz, Toyota Yaris) pedig egyértelműen olcsóbbat. Hogy mennyire fontos modell itt Európában a Fiesta, azt a számok egyértelműen mutatják: tavaly 300 ezer darabot adtak el belőle.

Képgaléria.
©

Erősségek, lehetőségek

Ha piaci igények és lehetőségek felől közelítünk rá, mint egy SWOT-analízisben, akkor a jelenlegi Fiesta (is) tudja tartani a lépést. A lépést, ami most éppen arról szól, hogy egy városi kisautóba is olyan mennyiségű elektronikát szuszakolnak bele, ami pár éve csak kategóriákkal feljebb volt elérhető. Kényelmi-, biztonsági-asszisztenst, érintőképernyős infotainment-vezérlést, audiorendszert (B&O Play), szolgáltatási oldalról pedig weben keresztül elérhető alkalmazások sokaságát. Ezen összetevők ára beszállítói oldalról láthatóan elérte azt a megfizethető szintet, hogy ezt az alapvetően olcsó kategóriát is tele tudják tömni velük.

Mindez a trend lassan a klasszikus tesztek vonalvezetését – külső, belső, motor, vezethetőség, extrák, biztonsági és szórakoztatóelektronika –  is felborítja. Mert ahogy sok új autóban, a Fiestában is ezek hagytak bennünk olyan nyomokat, amelyek megmaradnak a teszthetet követően is. Egyre jellemzőbb ma már, hogy az autóknál nem a vas az érdekes igazán, hanem a szolgáltatások – de akkor is meglepő ezzel ilyen szinten és egyre csak erősebben szembesülni.

©

Esetünkben egy közepesen jól felszerelt Titanium-csomagos kiadásról van szó, amelyben adaptív tempomat, vészfékasszisztens, sávtartó, holttérfigyelő, táblafelismerő, automata fényszóró, önálló parkolás opció, start&stop, fűthető kormánykerék – tehát lényegében minden, ma felsorolható extra ott volt. Valójában nem csak a rendszerek számossága érdekes, hanem, hogy ezek mennyire harmonikusan működnek együtt. Fontos ugyanis, hogy hogy az egész csomag ne rubrikák sokasága legyen egy összehasonlító kalkulátorban a konkurens modellekkel szemben, hanem ténylegesen növelje az autó használhatóságát. Ebben is meggyőzően teljesít az új Fiesta: könnyen kiismerhető és – ami legalább ilyen fontos –, nem hiperaktív, folyamatosan csilingelő, állandóan veszélyt látó vezetési asszisztensei vannak. Az ilyeneket úgyis csak kikapcsolják a tulajdonosok.

Megvan a tartalomhoz a forma is

De lássuk azért a dizájnt is. Ez a Fiesta az előző generáció padlólemezét örökölte, vagyis inkább a 7,5 generáció ez, mint 8. Ennek nyomán aztán nem is fognak rá nagyon pillogni az emberek, mert nagyban hasonlít ahhoz, amelyből ezrével látni az utakon. Kicsit persze filigránabb a maszkja, ami most éppen kevésbé szögletes és hangsúlyos, a lámpái inkább szembetűnőek és kicsit teslásak. Az arányai és a méretei is hasonlóak a korábbiakhoz: 4040 mm hosszú, 1735 mm szélességű, 1474 magasságú. Sajnos a hátsótér helykínálata elég szerény maradt, igaz, a csomagtere 292 literrel már elfogadható.

©

A kabintér minőségérzete általánosan magas, az anyaghasználat, a kidolgozás is erősnek tűnik. Az ülések lehetnének jobbak, az általunk tesztelt modell kárpitja elég izzasztó volt. Az utastér, ahogy a fenti részben végigvettük szolgáltatási oldalról, teljesen más világ mint a korábbi, amelyhez a környezetet is át kellett szabni. A legfontosabb kézzelfoghatója mindennek, hogy a korábbi, sokgombos középkonzol helyett egy nagyméretű 8 colos tablet került fókuszba. Az infotainment Ford Sync 3-rendszere tényleg röptében párosodik bármilyen bluetooth-os készülékkel, a Waze pedig béta módban már a központi kijelzőn is fut.

Mára hengerből is három az igazság

A Fiesta motorja az az EcoBoost egyliteres, három hengeres, turbómotor, amely mostanra teljesen szétterült a Ford teljes kínálatán. Ebben az esetben a 100 lóerős alapváltozata érkezett, ami így is bőven elég, minden fokozatban szépen viszi az 1164 kilós autót. Olyannyira, hogy bár nem nagyon emlékszünk korábbról olyanra, hogy a 160-as tempó se jelentsen gondot egy Fiestának, de ezzel a motorral is simán megfutja. Ráadásul nagyon csendes közben az utastér. A jellegzetes háromhengeres üzemmód, amivel azért találkoztunk néhány másik kisméretű mostani modellben is (Suzuki Celerio, Citroen C3, Nissan Micra) itt messze a legfinomabbnak tűnt. Nem rázta a bódét és kicsit hajszolva kifejezetten élvezetes hangokat hallatott. A páratlan hengerszámnak, ha jól van megcsinálva, van valamiféle sajátosan izgalmas járáskultúrája, ami úgy tűnik már három henger esetében is kihozható.

©

Az EcoBoost jelző viszont – egy hét után – csak a teljesítmény oldalról tűnik teljesen indokoltnak. Mivel az átlagfogyasztást 6,8 literre adta a gép, ami egy ilyen kis motorú, -méretű és -tömegű autótól elég sok. (Érdekes lesz, amikor már ebből a motorból is használják majd a hengerlekapcsolós változatot, amellyel csak két hengerrel megy majd a motor bizonyos üzemállapotokban. Mindenképp megér egy próbát megnézni, mennyivel takarékosabb egy ilyen modell a való életben.)

Ami a futóművet illeti, hozza a magabiztos karaktert, ami a Fordoktól hagyományosan elvárás. Most sincs gond, a MacPherson és csatolt-lengőkaros konstrukcióval kiszámíthatóan feszes a Fiesta. A jó fogású kormánnyal élénken lehet terelgetni az autót, talán a hátsó, egyszerű csatolt-lengőkaros megoldásnál érezni, hogy néha határán van a képességeinek.

Konklúzió

Az általunk próbált Ford Fiesta 1.0 EcoBoost lényegében ideális felszereltséggel, ebben a formájában 4,9 millió forintba kerül, ami nem a piac alja árban, de ilyen korszerű extrákkal teletömött kisautót nehéz másikat találni. És itt lehet megint visszakötni a tavalyi világpremier egyik prezentációs slide-jára, miszerint már ebben a kategóriában is a magas felszereltség megy a legjobban. (Igaz, nem is kínálnak klasszikus belépő modellt.) Vagyis költenek a vevők, hogy ne fapados modellben üljenek. Persze, valahol meg is kell fogni aztán az árakat, így vannak furcsa dolgok még egy ilyen drága kisautóban is, mint a hátsó ajtó kurblis ablaka, vagy a félig manuális klíma.

Ha érdeklik az új autók tesztjei, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.