Nemzetközi lapszemle: Orbán szétveri az ukránok reményeit
A budapesti Pride, a brüsszeli EU-csúcs és a hágai NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
A budapesti Pride, a brüsszeli EU-csúcs és a hágai NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
A tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
Orbán Viktor az árrésstopról – “egy kormánnyal szemben nem lehet csatát nyerni”, a gyülekezési törvény szigorításáról – “mindig is aggasztott, hogy ilyesmik történhetnek, mint a Pride” – valamint az ukrajnai helyzetről – “ez a háború elveszett” – is beszélt a Kossuth Rádióban.
Eltekintve attól, hogy Magyarország ismét kimaradt az uniós csúcson az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásból, nem történt izgalomra okot adó esemény Brüsszelben. A két naposra tervezett találkozó egy nap alatt véget ért.
Oroszország akár Magyarországra is fenyegetést jelenthet Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a világ nagy része osztja Magyarország “békepárti álláspontját”, az európai pozíció pedig “elszigetelt és tarthatatlan”.
Megismétlődött a két héttel ezelőtti forgatókönyv, az EU-csúcson 26 vezető támogatásával adtak ki közös nyilatkozatot, a 27., Orbán Viktor nem vett részt ennek a dokumentumnak az elfogadásában.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója. Utoljára két hete találkoztak a vezetők, akkor Ukrajna és Európa védelme volt a téma, most ezek kiegészülnek gazdasági ügyekkel. Ami nem változik: Magyarország nélkül fognak a tagállamok Ukrajna kapcsán nyilatkozatot elfogadni.
Az elemző úgy gondolja, felesleges most megkérdezni a magyarokat Ukrajna EU-csatlakozásáról, mert a folyamat akár tíz évig is eltarthat, és még az sem biztos, hogy megvalósulhat.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
Este vétó, reggel interjú. A miniszterelnök úgy látja, Ukrajna támogatására, különösen az Egyesült Államok nélkül, rámehet az EU utolsó fillére is, a csatlakozásról szóló tárgyalásoknak pedig még nem jött el az ideje.
„Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy az katonai szükségletei teljesüljenek” – jelentette ki.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, aki szerint a rendkívüli EU-csúcs után elszántabban távoztak a résztvevők. Orbán Viktor egyedül maradt az Európai Tanácsban, amikor Ukrajna további támogatásáról volt szó, a magyar miniszterelnök szerint azonban az EU van elszigetelve, nem Magyarország. Az EU-csúcs után Orbán azt mondta, Ukrajna uniós tagságáról véleménynyilvánító szavazást tartanak – Magyarországon.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön elfogadták közös álláspontjukat az európai védelem megerősítéséről, amelynek alapját az Európai Bizottság „Európa újrafegyverzése” című javaslata alkotja.
Orbán Viktor nem szavazta meg az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot, ezért a többi 26 tagállam nyilatkozataként fogadták el a szöveget – értesült az EUrogolus tanácsi forrásokból.
Az ukrajnai gáztranzit újraindítása szembe menne a Kreml pénzügyi forrásainak elzárására tett ígéretekkel.
Az ukrán elnök részvételével kezdődött meg Brüsszelben az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója. Két témával foglalkoznak a vezetők: az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetével és Európa védelmének megerősítésével. És viszonylag sokan beszéltek Orbán Viktorról is, aki semmit sem mondott az újságíróknak.
Az Európai Néppárt vezetője kimondta, amire a legtöbben csak gondolnak.
Európa nehéz döntések előtt áll Ukrajnával kapcsolatban.