Bizonyos szempontból egyszerűbbé vált az EU helyzete azzal, hogy Magyarország előre jelezte, a találkozó záródokumentumának Ukrajnára vonatkozó részét nem tudja támogatni, legalábbis szövegtervezet alapján. A többi tagállam nem azt a megoldást választotta, hogy egy Magyarországnak is kedvező változatot igyekezett megfogalmazni, hanem tudomásul vették, hogy nem lesz egyhangú támogatása a nyilatkozatnak, de cserébe azt írnak bele, amit valóban szeretnének.

Az EUrologous megszerezte a záródokumentum tervezetét, amiben szerepel többek között ez a bekezdés: Az Európai Unió fenntartja a „békét az erőn keresztül” megközelítését, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, saját robusztus katonai és védelmi képességeivel. Ezzel a megközelítéssel összhangban az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hasonló gondolkodású partnereivel és szövetségeseivel együttműködve további átfogó támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, miközben gyakorolja az önvédelemhez való velejáró jogát az orosz támadóháborúval szemben.

A magyar kormány számára ez a megközelítés elfogadhatatlan, mint ahogy valószínűleg ez sem nyerte el Orbán Viktor tetszését:

Az Európai Unió továbbra is kész fokozni az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, ideértve a kijátszásuk elleni küzdelemre irányuló további eszközöket és intézkedéseket, hogy gyengítse agressziós háborújának folytatására vonatkozó képességét.

Ugyancsak szerepel a dokumentumban Ukrajna EU-tagságára vonatkozó utalás:

Az Európai Unió fokozottan támogatja Ukrajna reformtörekvéseit az EU-tagság felé vezető úton, és hangsúlyozza a tárgyalási folyamat előrehaladásának fontosságát.

A magyar kormány álláspontja, hogy ebben az ügyben majd a magyar választók szándéka határozza meg az álláspontjukat a véleménynyilvánító szavazáson. A kormány mindenesetre addig is blokkolja a csatlakozási tárgyalások megindítását, holott erre vonatkozóan már megtörténtek a szükséges előkészületek, az uniós intézmények és az ukránok is szeretnének továbblépni.

A csúcstalálkozóra érkező vezetők közül többen is határozottan kiálltak Ukrajna uniós tagsága mellett. Sőt, egyre többen fogalmaznak meg konkrét időpontot, ami általában a 2030-at jelenti. Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajnának

a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2030-ig az EU részévé kell válnia.

Litvánia szerint Ukrajna korábban csatlakozhat az EU-hoz, mint a balkáni országok. Gitanas Nausėda litván elnök azt mondta:

Ha Ukrajna 2030-ig képes lesz befejezni ezt az eljárást, és a nyugat-balkáni országok késni fognak, akkor minden lehetséges. Ez a hajlandóságon múlik, az elkötelezettségen múlik, és azt látjuk, hogy ukrán barátaink elkötelezettsége nagyon magas.

A csúcstalálkozón szó lesz az európai védelemről is, a kormányok várhatóan megerősítik az Európai Bizottság által előterjesztett, 800 milliárd eurós beruházási tervet. Még a katonailag semleges Ausztria is támogatja az elképzelést, szerintük Európában „saját kezébe” kell vennie a biztonságot Donald Trump korában.

A védelmi kiadásainkat is növelni fogjuk, hogy hozzájárulhassunk Európa biztonságához

– fogalmazott Christian Stocker osztrák kancellár. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője beszélt arról a 40 milliárd eurós katonai támogatásról, amelyre javaslatot tett, de több európai ország egyelőre ellenzi – nem csak Magyarország. Ebben a helyzetben Kallas arra törekszik, hogy egy korlátozottabb terv keretében ebben az évben 5 milliárd euró értékben vásároljanak lőszert az ukrán védekezés számára.

Olaf Scholz német kancellár (nyitóképünkön) nyilatkozatában bírálta Ekrem İmamoğlu ellenzéki isztambuli polgármester letartóztatását.

Nagyon-nagyon rossz jel egy olyan kulcsfontosságú ellenzéki politikus letartóztatása, mint Isztambul polgármestere. Lehangoló a törökországi demokráciára, de minden bizonnyal lehangoló az Európa és Törökország közötti kapcsolatokra is

– mondta a kancellár. Orbán Viktor nem nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt. Több diplomata is érzékeltette, hogy van feszültség a magyar különállás miatt, de egyelőre nem tervezik a szavazati jog megvonásához vezető eljárás tovább folytatását. Azért sem, mert Szlovákia nem járulna hozzá az egyhangú döntést igénylő szankcióhoz.

Szlovákia soha nem fog beleegyezni olyan szankciókba, amelyeket szuverén álláspontja miatt bárki is ki akarna róni Magyarországgal szemben

– mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt. Az EU-csúcs napirendjén számos gazdasággal, versenyképességgel kapcsolatos kérdés szerepel, szó lesz a migrációról, és megkezdik a vitát az EU következő hétéves költségvetéséről is.