Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön elfogadták közös álláspontjukat az európai védelem megerősítéséről, amelynek alapját az Európai Bizottság „Európa újrafegyverzése” című javaslata alkotja.
A dokumentum szerint a brüsszeli EU-csúcson úgy döntöttek a vezetők, hogy
az Európai Unió felgyorsítja a szükséges eszközök és finanszírozás mozgósítását az Európai Unió biztonságának és polgáraink védelmének megerősítése érdekében.
Kijelentették azt is, hogy az EU „megerősíti általános védelmi felkészültségét, csökkenti stratégiai függőségét, foglalkozik kritikus képességbeli hiányosságaival, és ennek megfelelően erősíti az európai védelmi technológiai és ipari bázist az egész Unióban, hogy képes legyen a szükséges mennyiségben és felgyorsított ütemben jobb felszerelést szállítani”.
Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által benyújtott és a csúcstalálkozón ismertetett terv szerint az EU a következő négy évben mintegy 800 milliárd eurót tud felszabadítani az európai védelmi ipar megerősítése érdekében. A tagállamok azonban azzal bízták meg von der Leyent, hogy javasoljon további védelmi finanszírozási forrásokat és „gyorsan terjesszen elő” ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket is.
Következtetésében az Európai Tanács emlékeztet arra is, hogy „a biztonság és a védelem területén erősebb és nagyobb képességű Európai Unió pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, és kiegészíti a NATO-t, amely a NATO-tagállamok számára továbbra is a kollektív védelem alapja”.
Lényeges elem, hogy az állam- és kormányfők utalást tesznek arra, hogy EU-n kívüli országokkal is egyeztetni kell a védelmi kapacitások bővítése során.
Az Európai Tanács hangsúlyozza a hasonlóan gondolkodó, nem uniós partnerekkel való együttműködés fontosságát
– áll a szövegben. Ez arra a nemrégiben kezdődött folyamatra utal, hogy az EU – elsősorban Ukrajna ügyében – már nem szigorúan az uniós keretek között, hanem Nagy-Britannia, Izland, Törökország, Kanada és Norvégia bevonásával is tárgyal.
A fentieket Orbán Viktor is támogatta, nem úgy, mint az Ukrajnával kapcsolatban meghatározott álláspontot, amely így a 26-ok közös ügye lett, hiszen a magyar miniszterelnök volt az egyetlen, aki vétózott.
Mint arról korábban beszámoltunk, a rendkívüli csúcsra érkező vezetők viszonylag sokat beszéltek Orbán Viktorról is, a magyar miniszterelnök viszont semmit sem mondott az újságíróknak. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például úgy fogalmazott, „elegünk van Orbán Viktorból”.
Orbán egyébként Donald Tusk lengyel miniszterelnök oldalán, majdnem utolsóként érkezett meg a terembe. Az Európai Tanács hivatalos videóján is jól látszik, ahogy narancssárga nyakkendőben kedélyesen elbeszélget Luc Frieden luxemburgi és Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel.
Nyitókép: Európai Tanács
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
