#interjú

Nem akartam bakancsos neonáci lenni, inkább papucscipőt viseltem – Ulrich Thomsen, az Ádám almái főszereplője a HVG-nek

Ismét játsszák a mozik Ulrich Thomsen és Mads Mikkelsen legendás fekete komédiáját, az Ádám almáit. Az Adam nevű neonácit játszó színésszel egy zavart keltő fekete alsógatyáról, Lars von Trier visszautasított felkéréséről és Mikkelsenhez fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk, de Szász János is szóba került.


Orbán Zoltán, a zöldminisztérium szóvivője: Baglyok üldögéltek az ágyon a nagymamám feje fölött

Kacagó gerlék és zebrapintyek közt nevelkedett, gyerekként lett a Magyar Madártani Egyesület tagja, később egyik vezetője, majd főkommunikátora. Egyebek közt 137 „cinkeölelgetős” poszttal igyekezett formálni az emberek környezetvédelmi tudatosságát. Hasonlóan képzeli azt is, amikor akkugyárakról, szennyezésekről, kivágott fákról kell beszélnie. A konfliktushelyzetek kezeléséhez számít a civilek segítségére is. HVG-portré.


Rubovszky Rita: Kevesebbet kellene beszélni az „állami” vagy „egyházi” iskoláról és többet magáról az oktatásról

Nem az a lényeg, hogy ki tart fenn egy iskolát, hanem az ott folyó pedagógiai munka. Ehhez kell igazítani támogatásokat is – mondja a legnagyobb felekezeti iskolafenntartó, a Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse. Rubovszky Ritával – akinek a neve az oktatási tárca potenciális vezetőjeként is felmerült – arról is beszélgettünk, mi igaz abból, hogy súrlódások vannak az egyházi iskolák fenntartói és az új miniszter között.





A digitális fizetés már nem tranzakció, hanem gazdasági infrastruktúra

A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.









Várszegi Asztrik: Nem az a kérdés, hogy van-e mondanivalója az egyháznak, hanem az, hogy elhiszik-e neki ezek után

Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát egy olyan, több mint ezeréves szerzetesrendnek az elkötelezettje, amely alapítójának, Szent István királynak a szándéka szerint naponta az ország, a mindenkori magyar nép jólétéért, épségéért imádkozik. Az elmúlt évtizedek közéletileg egyik legaktívabb, ma már nyugdíjas egyházi méltósága idén lett 80 éves, és ma is sarkos véleménye van a világról. Pannonhalmán kérdeztük a múlt terheiről, az újrakezdés esélyeiről és arról, hogy lehet-e még kapcsolódni a lélekhez.


Gandhi, a sikeres 9 százalék és a magyar rendszerváltók – mit tanulhatunk, ha tudományosan elemezzük a bátorságot?

Mitől lesz egy bátor politikai ellenálló mozgalom sikeres, ha egy másik, ugyanolyan bátor elbukott? Tényleg azok a cégek viszik többre, ahol a dolgozók bátrabbak lehetnek? És mit kezdjünk a mesterséges intelligenciától való félelemmel? Erről is beszélgettünk Ranjay Gulatival, a Harvard Business School professzorával, akinek új könyve, A merészség mikéntje most jelenik meg a HVG Könyvek gondozásában.


„Varga Judit külön tudta választani az egyetemi és a politikai ügyeket” – a Miskolci Egyetem rektora a NER felsőoktatási rendszeréről

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.


Fülöp Botond, a Vidéki prókátor: A kegyelmi ügyet először a saját nevemben osztottam meg, csak nem nagyon vették észre

„Sokat gondolkoztam azon, mi lesz, ha felfedem magam” – mesélte a HVG-nek Fülöp Botond ügyvéd, akit évekig Vidéki prókátor néven ismert az ország, nemrégiben azonban kilépett a nyilvánosság elé. Miért mondott le családjával a mesés luxembourgi életszínvonalról, és mi köti Komlóhoz? Tartott-e a NER bosszújától, miután kirobbanotta a kegyelmi ügyet? Miért csatlakozott annak idején a Fideszhez, miért ábrándult ki belőle, és miért nem vállalt szerepet a Tiszában?