Vagy pénzt ad titokban a NAV a magyar nyugdíjasok felének, vagy valami nincs rendben a szegénységi statisztikával

Tömegesen kerültek be olyan emberek a szegénységi statisztikába, akiknek a nettó jövedelmük magasabb a bruttónál, méghozzá úgy, hogy az adatbázisban az látszik, hogy a NAV-tól kapnak több pénzt, mint amennyi adót befizettek, és a végén egészen eltérő bruttókból lett fillérre ugyanakkora nettó. Így aztán épp átcsúsztak a szegénységi küszöb fölé.

Furcsák a szegénységi statisztikák, a KSH még adós a magyarázattal

Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.

A magyar szegények pénzének már 38 százalékát viszi el, hogy legyen mit enniük

A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.

A szegénységet nem enyhíteni, hanem felszámolni kell

Az EU-nak folyamatosan van valamilyen terve a szegénység csökkentésére, ezek azonban sorra kudarcot vallanak. A jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság is ígéretet tett egy koncepció kidolgozására, céldátumként a következő évet jelölték meg. Most kaptak hozzá némi sorvezetőt – a szegényektől.

Ivók, imák, ígéretek: mire vágyik valójában a magyar falu?

A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de a valódi vidékfejlesztéshez kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?

Sok szegény munkakörülményei annyira rosszak, hogy az egészségükre jobb hatással volt még a tartós munkanélküliség is

Tömegek léptek ki az elmúlt tizenegynéhány évben a tartós munkanélküliségből és kezdtek el rosszul fizető, sokat követelő munkát végezni – ennek a hatásai mutatták be a HUN-REN konferenciáján.

Véletlenül került rengeteg magyar épp a szegénységi küszöb fölé, vagy mi történt a statisztikával?

A szegénység furcsa méréseiről volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciáján, de azt is bemutatták, hogy az osztrák és a szlovák határ környékén rengetegen kezdtek el nem Magyarországon adózni.

Szegénységi adatok: visszautasítja a vádakat a KSH és az intézmény hírnevének rontásáról írnak

A Központi Statisztikai Hivatal visszautasítja a szándékos manipuláció vádját, rosszindulatú interpretációról és hangulatkeltésről írnak a gyermekszegénységi adatokról megjelent cikkek kapcsán.

Évekig torz szegénységi adatokat közölhetett a KSH

A jövedelmi szegénységre vonatkozó ábrákon hatalmas kiugrás jelent meg pont a szegénységi küszöb fölötti sávban 2017 után. Ez nem lehetett természetes sem az ezt kimutató kutatók, sem a KSH korábbi elnökhelyettese szerint. Tudományos elemzés vitatja a KSH szegénységi adatainak hitelességét.

Sertéskaraj margarinnal és liszttel – az árrésstop sem tesz semmit a minőségi éhezés és az elhízás ellen

Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.

„Bevett magyar szokás, hogy a hatalom minden válságnál megpróbálja visszatolni a konyhába a nőket”

A patriarchális állam a nőket egyfajta tartalékseregként kezeli; minél rosszabb helyzetben van egy nő, annál kiszolgáltatottabb a „terelgetésnek”. A láthatatlan munka, a foglalkoztatási szegregáció, az állami szociális politika visszásságai mind hozzájárulnak a nők kiszolgáltatottságához, és növelik az elszegényedésük veszélyét, az egyedülálló anyáknak szociális védőháló híján pedig kifejezetten kétségbeejtő a helyzete.

Van egy lista, amely szerint Bukarest áll az EU élén, és a Dunántúl nagy része is a legjobbak közé tartozik

Kiszámolta az Eurostat, melyik régióban milyen sokan dolgoznak, és kiderült, a kontinens középső és keleti része áll igazán jól.

„Elképesztő siker”: csúnyán visszaesett az érdeklődés a kormány munkáshitele iránt

Január végére már csak negyedannyian kerestek rá a fiatalokat célzó kamatmentes, de röghöz kötéssel járó hitelre, mint január elején. Az érdeklődés nagyobb az ország szegényebb megyéiben. A legnépszerűbb hitelcél az egyik bank szerint a használt autó.

A tévék és telefonok után most a tojásfogyasztásból vezette le az MCC-s elemző, hogy megszűnt Magyarországon a szegénység

Az MCC műhelyvezetője, Sebestyén Géza bármilyen számsorból képes ugyanazt a következtetést levonni.

Az MCC elemzője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint 2010-ben gazdagnak

Sebestyén Géza szerint ezt az támasztja alá, hogy ma egy, az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem annyi autója van, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék egy háztartásának.

„Szeressük egymást, hogy annál jobban gyűlölhessünk mindenkit, aki nem magyar”

Csak a pletyka főzte szappanná a szentesi félkegyelmű öregembert, derül ki a száz évvel ezelőtti lapok tudósításaiból. 1925 januárjában arról is írt az újság, hogy büntetéssel fenyegette az MTI a rádióhallgatókat, a szegények pedig attól remélték nyomoruk enyhítését, hogy tehetős családoknak adták örökbe gyerekeiket, sokszor cselédsorba. Kiderül az is, hogyan csaltak adót vidéken, és hogyan mentette meg a lincseléstől egy zsidó bérkocsissegéd az utcán hőbörgő antiszemitákat újév hajnalán.

A nagyszülők közel fele egész évben spórol, hogy ajándékot tudjon venni az unokának

Sok nagyszülő hitelt vesz fel az ünnepekre, de a nagyszülők harmada kevesebbet költ idén, mint tavaly.

Eurostat: A magyarok élnek a legrosszabbul az egész EU-ban

A háztartások fogyasztása alapján Magyarországon és Bulgáriában élnek legrosszabbul az emberek, az uniós átlag 70 százalékán. 2010-ben Magyarország még nem volt sereghajtó, ám azóta alig sikerült közeledni az uniós átlaghoz, miközben máshol gyorsan javult a helyzet.

,,Ezek a települések megmenthetők” – Vecsei Miklós a 300 legszegényebb településről

A kormány is támogatja az idén a Felzárkózó települések programot, amelyben eddig 238 település vett részt, és a tervek szerint további 60-at integrálnak.

Papp Réka Kinga: Vitézy Dávid szaga